Konkrét gondolkodás: építőelem, buktató vagy mindkettő?

Tartalom

• Konkrét és elvont gondolkodás
• Konkrét gondolkodás az élet különböző szakaszaiban
• Kisgyermekkori
• Általános iskolai évek
• Serdülőkor és felnőttkor
• Olyan körülmények, amelyek megakadályozzák vagy késleltethetik az elvont gondolkodást
• A túl sok konkrét gondolkodás kockázata
• A konkrét gondolkodás előnyei
• Gyakorlatok a konkrét gondolkodás fejlesztésére
• A konkrét gondolkodás:
• A konkrét gondolkodás a következőket teheti:
• Alsó vonal

Kép: egy zajos középiskolai tanterem, amelyben a tanár éppen adott útmutatást: „Mindenki lépjen fel és helyet cseréljen a szomszédjával”.

A diákok többsége feláll, másik helyre költözik, és hátradől. De egy gyerek valóban ugrál. Valójában a szomszéd székét fogja átvenni. Lehet, hogy ez a gyerek az osztály bohóc, de lehet egy konkrét gondolkodó is. Szó szerint veszi a tanár utasításait.

A konkrét gondolkodás az érvelés, amely azon alapul, amit láthat, hallhat, érezhet és megtapasztalhat itt és most. Ezt néha szó szerint gondolják, mert az érvelés a fizikai tárgyakra, az azonnali tapasztalatokra és a pontos értelmezésekre összpontosít.

Konkrét és elvont gondolkodás

A konkrét gondolkodást néha az ellenkezője jellemzi: az elvont gondolkodás. Ez a képesség a fogalmak megfontolására, általánosítások készítésére és filozófiai gondolkodásra.

A konkrét gondolkodás elengedhetetlen lépés az absztrakt ötletek megértésében. Először megfigyeljük és megfontoljuk, amit tapasztalataink mondnak nekünk, majd általánosíthatjuk.

Konkrét gondolkodás az élet különböző szakaszaiban

Kisgyermekkori

Minden ember megtapasztalja a konkrét gondolkodást. Jelentős pszichológus, Jean Piaget szerint a csecsemők és a kisgyermekek a kognitív fejlődés kiszámítható szakaszaion mennek keresztül, amelyek során fokozatosan elmozdulnak a konkrétól az absztrakt gondolkodásig.

A csecsemők a legkorábbi pillanatainktól folyamatosan figyelik környezetét, elsősorban öt érzékükön keresztül tanulnak.

Növekedésük során megtanulják, hogy kölcsönhatásba léphetnek tárgyakkal és emberekkel, kiszámítható eredményekkel járnak: Rázza meg a csörgést, és zaj történik. Dobd el a kanalat a padlóra, és valaki felveszi.

Ebben a korai fejlődési szakaszban - a születéstől a 2 éves korig - a csecsemők és a kisgyermekek arra gondolnak, hogy mit tudnak megfigyelni.

A csecsemőknek hiányzik a tárgyak állandóképessége - az az elképzelés, hogy egy tárgy továbbra is létezik, még akkor is, ha nem látjuk vagy halljuk. Ha a labda csecsemőnek vagy kisgyermeknek esik a kanapé mögött, az az elmúlt.

A gyermekek éretté válásával szimbolikusan gondolkodni kezdenek. A kézjel jelzi a „több” vagy a „tej” gondolatát. Megtanulják kifejezni vágyaikat szavakkal, amelyek a gondolat hallható szimbólumai.

Fokozatosan, 2 és 7 éves kortól kezdik fejleszteni az érvelési és előrejelzési képességeiket.

Általános iskolai évek

7 éves kortól kb. 11 éves korig a gyermekek továbbra is nagymértékben támaszkodnak a konkrét gondolkodásra, ám képessége megérteni, hogy mások miért viselkednek úgy, ahogy cselekszenek, kibővül. A gyermekpszichológusok szerint ez a szakasz az absztrakt gondolkodás kezdete.

A 12 éves kortól a serdülőkorig a gyermekek fokozatosan fejlesztik az elemző, extrapolációs, általánosítási és empatikus képességüket.

Serdülőkor és felnőttkor

Érett állapotban tapasztalatokat szerezzünk. Egyre inkább képesek vagyunk általánosítani a látott és hallott dolgokra. Konkrét személyes tapasztalataink és megfigyeléseink alapján hipotéziseket állítunk elő, megjósoljuk, megvizsgáljuk az alternatívákat és megtervezzük.

Ebben a szakaszban a legtöbb ember képzett arra, hogy következtesse, amit mások gondolnak és fognak érezni egy adott helyzetben.

Olyan körülmények, amelyek megakadályozzák vagy késleltethetik az elvont gondolkodást

Egyes feltételek késleltetést okozhatnak az elvont gondolkodás fejlesztésében. Az ilyen állapotú emberek nagymértékben támaszkodhatnak a konkrét gondolkodásra, korlátozva az elvont gondolkodás képességét, és esetleg befolyásolva a szocializációjukat. Néhány ilyen feltétel a következő:

• autizmus spektrum zavar
• skizofrénia
• elmebaj
• agyi sérülés, traumás vagy orvosi
• szellemi fogyatékosság

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az absztrakt gondolkodás bizonyos formái - a metaforák és más ábrás nyelv megértésével kapcsolatosak - nehezebbek lehetnek a Klinefelter-szindrómával, bizonyos értelmi fogyatékossággal és autista spektrum zavarokkal küzdő tanulókban.

Ezek a tanulmányok nem találták, vagy nem sugallják, hogy az intelligencia alacsonyabb volt, csak hogy ezek az absztrakt érvelési készségek kihívást jelentettek.

A túl sok konkrét gondolkodás kockázata

Az emberek, akiknek a gondolkodása nagyon konkrét, ennek eredményeként nehézségekbe ütközhetnek bizonyos helyzetek vagy feladatok. Ide tartozhatnak:

• Empátia. Az a képesség, hogy megértsük, amit mások érznek és igényelnek, megköveteli, hogy képes legyen megismerni és értelmezni az arckifejezéseket, a testbeszédet, a szavakat, a hangokat és a viselkedést társadalmi összefüggésben. Egyesek, akik konkrétan gondolkodnak, előfordulhat, hogy nem olvasják el pontosan ezeket a társadalmi jeleket.
• Kreativitás. A konkrét gondolkodók számára nehézségekbe ütközhet a dolgok megoldása vagy létrehozása, mivel absztrakt gondolkodásra és képzeletre lehet szükség.
• Rugalmasság. A konkrét gondolkodók néha ragaszkodnak a szó szerinti értelmezéshez és a merev viselkedéshez, és ez a rugalmatlanság konfliktusokat okozhat más emberekkel.

Ha valaki az életében olyan állapotban van, amely hajlamos arra, hogy konkrét gondolkodásra hajtson végre, akkor hatékonyabban kommunikálhat az alábbi tippekkel:

• Kerülje az idiómákat, metaforákat és analógiákat. Például egy konkrétan gondolkodó személy nem érti az olyan kifejezéseket, mint „a labda a te bíróságon van” vagy „ne tegye az összes tojását egy kosárba”.
• Legyen a lehető legpontosabb. Sokkal jobb azt mondani: „Ezt 17:00 óráig kell befejezni. szerdán ”, mint azt mondani:„ A lehető leghamarabb szükségem van rá. ”
• Használjon fényképeket vagy illusztrációkat. Ezek a szó szerinti tárgyak segíthetnek megmagyarázni.
• Korlátozza a vicceket és a szarkazmust. A kommunikáció ezen formáit nehezen lehet megmagyarázni, mert gyakran absztrakt ötletekre támaszkodnak és szavakkal játszanak.
• Várja meg az összehasonlítás, a kategorizálás és az ellentmondás képességének különbségeit. Egy konkrét gondolkodó konkrét módon csoportosíthatja a dolgokat: Amikor egy talicskáról, gereblyéről és kaparól készített képeket néz, a beton gondolkodó valamely közös tulajdonságra mutathat, ahelyett, hogy az általános funkciót írná le: „Mindegyiknek van fa fogantyúja”. mint: "Mindegyiket felhasználhatja a kertben."

A konkrét gondolkodás előnyei

A kutatók megállapították, hogy az emberek konkrét gondolkodásra való felkészítése bizonyos helyzetekben valóban segíthet.

Például egy tanulmány kimutatta, hogy az első válaszadóknak és azoknak, akiknek a munkavégzése ismételt traumának való kitettséggel jár, kevesebb beavatkozó emléke van, ha traumás események során konkrét gondolkodásmódra képzik őket.

Egy trauma során javulhat a megbirkózó képessége, ha arra készül, hogy gondolkodjon át a ténylegesen zajló eseményeken, vizsgálja meg a konkrét okokat, és ismételje meg a szükséges lépéseket a probléma megoldásához vagy a veszélyből való kilépéshez.

Egy trauma után ezen ugyanazon dolgokra való konkrét gondolkodásról bebizonyosodott, hogy segíti az embereket az ellenálló képesség felépítésében és csökkenti a tolakodó emlékek számát.

Egy 2011-es tanulmányban a depresszióban szenvedő embereket arra kérték, hogy gondolkozzanak egy nemrégiben zavaró eseményről. A kutatók utasították a tanulmány résztvevőit, hogy az eseményt részletezzék részletesebben, és mérlegeljék, hogy ezek a részletek hogyan befolyásolták az eredményt.

A résztvevők, akik ezt a konkrét gondolkodási stratégiát alkalmazták, utóbb csökkent a depresszió tünetei. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a konkrét gondolkodáshoz való képzés segít ellensúlyozni a depressziós hajlamot a kérvényezés, aggodalom és egészségtelen, pontatlan következtetések levonására.

Gyakorlatok a konkrét gondolkodás fejlesztésére

Ha úgy gondolja, hogy a konkrétabb gondolkodás elősegítheti a kérődzést, és kevésbé aggódhat, beszéljen terapeutával arról, hogy milyen gyakorlatokkal erősítheti konkrét gondolkodási képességeit.

A terapeuta vele együtt dolgozhat egy lépésről lépésre a figyelmeztető jelek, az érzékszervi részletek, a döntések és a negatív esemény során bekövetkező konkrét tevékenységek áttekintésére.

A konkrét részletek elemzésével felfedezheti a lehetőségeket a jövőbeli események kimenetelének megváltoztatására. Hasonló körülmények esetén aktiválhatja a konkrét gondolkodási folyamatot az esemény jobb kezelése érdekében.

A konkrét gondolkodás:

• segít feldolgozni és tanulni a traumatikus tapasztalatokból
• csökkentheti a depresszió tüneteit azáltal, hogy megakadályozza a túlzott általánosítást

A konkrét gondolkodás a következőket teheti:

• megakadályozzák, hogy megértsék a kommunikáció bizonyos formáit, mint például a humor, irónia, kifejezések és az ábrás nyelv
• korlátozza mások iránti együttérző képességét

Alsó vonal

A konkrét gondolkodás egyfajta érvelés, amely nagymértékben függ azon, amit megfigyelünk a körülöttünk lévő fizikai világban. Ezt néha szó szerinti gondolkodásnak hívják.

A kisgyermekek konkrétan gondolkodnak, de érett állapotukban általában képessé válnak az elvontabb gondolkodásra.

A konkrét gondolkodás az autizmus spektrum zavara, demenciája, skizofrénia, agyi sérülések és bizonyos értelmi fogyatékosság egyik jellemzője.

Azoknak az embereknek, akiknek gondolkodása csak konkrét, nehézségekbe ütközhetnek a társadalmi helyzetekben, ám a konkrét érvelésnek van bizonyos előnyei. Valójában segíthet néhány embernek a depresszió és a trauma megbirkózásában.