Lapocka fájdalom: 9 fő ok és mit kell tenni

Tartalom

• 1. Izomsérülés
• 2. Burzitisz
• 3. Szárnyas lapocka
• 4. Fibromyalgia
• 5. Suprascapularis idegtömörítés
• 6. Lapocka törés
• 7. Gorham-kór
• 8. Repedő scapularis szindróma
• 9. Máj- és epehólyag-problémák
• Mikor kell orvoshoz menni

A lapocka, más néven lapocka, egy lapos, háromszög alakú csont, amely a hát felső részén található, és amelynek feladata a vállak stabilizálása és mozgásának elősegítése. A lapocka vállával való artikulációja lehetővé teszi a karok mozgósítását, és izom- és inakból áll, rotációs mandzsettának hívják.

Vannak olyan változások és bizonyos betegségek, amelyek a lapocka régiójában jelentkezhetnek és fájdalmat okozhatnak, például izomkárosodás, fibromyalgia, szárnyas lapocka és bursitis. Ezeknek a változásoknak és betegségeknek az okai nem mindig ismertek, de összefüggésben lehetnek a helytelen testtartással, a karok túlzott erejével és súlyával, valamint a traumával és a töréssel.

Néhány olyan változás és betegség, amely fájdalmat okozhat a lapockában:

1. Izomsérülés

A lapocka segíti a váll mozgatását a hátul elhelyezkedő izmokon keresztül, például a rombuszizmon. Ez az izom a gerinc utolsó csigolyái és a lapockák élei között helyezkedik el, ezért a túlzott fizikai erőfeszítés vagy a karokkal történő hirtelen mozgások az izom nyújtásához vagy nyújtásához vezethetnek, ami fájdalmat okozhat a lapockaterületen.

Bizonyos esetekben a romboid izom sérülése a kar mozgásának csökkenését és fájdalmat is okozhat a váll mozgatásakor, és ezek a tünetek idővel megszűnnek, ahogy a test helyreáll.

Mit kell tenni: enyhe sérülések esetén a pihenés és a hideg borogatás helyben történő alkalmazása elegendő a fájdalom enyhítésére, de ha 48 óra elteltével a fájdalom folytatódik, meleg borogatást és gyulladáscsökkentő kenőcsöt alkalmazhat. Ha azonban a tünetek súlyosbodnak vagy 7 napnál tovább tartanak, ajánlott ortopéd orvoshoz fordulni, aki gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók alkalmazását javasolhatja a gyulladás csökkentésére és a fájdalom enyhítésére.

2. Burzitisz

A lapocka régiójában vannak olyan folyadékzsebek, amelyek csillapítják a karmozgások hatását, az úgynevezett bursae-kat. Ha a bursae gyulladt, akkor a burzitisznek nevezett betegséget okoznak, és súlyos fájdalmat okoznak, különösen a leghidegebb napokon és a kar mozgatásakor. Ez a gyulladás a váll területét is érintheti, és fájdalmat okozhat a lapockában. További információ arról, hogy mi a bursitis a vállban, és a fő tünetek.

Mit kell tenni: a bursitis okozta lapockás fájdalom enyhítésére jeget lehet a helyszínre 20 percig, naponta 2-3 alkalommal adni. Az ortopéd orvos fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket és kortikoszteroidokat is javasolhat a fájdalom javítására és a gyulladás csökkentésére.

Ezenkívül fontos, hogy ne tegyen erőfeszítéseket a karral azon az oldalon, ahol a fájdalom erős, és fizioterápiás gyakorlatokat kell végezni a régió izmainak megerősítése és a terület gyulladásának csökkentése érdekében.

3. Szárnyas lapocka

A szárnyas lapocka, más néven lapockás diszkinézia, akkor fordul elő, amikor a lapocka helyzete és mozgása helytelenül következik be, ami azt az érzetet kelti, hogy nincs a helyén, fájdalmat és kényelmetlenséget okozva a váll régiójában. A szárnyas lapocka a test mindkét oldalán előfordulhat, azonban gyakoribb a jobb oldalon, és oka lehet artrózis, a kulcscsont konszolidálatlan törése, bénulás és a mellkas idegeiben bekövetkező változások, valamint a kyphosis.

A diagnózist egy ortopéd orvos fizikális vizsgálat útján állítja fel, és a scapularis izmok működésének elemzéséhez elektromiográfiát lehet kérni. Tudjon meg többet arról, hogyan készül az elektromiográfiai vizsga és mire való.

Mit kell tenni: a diagnózis megerősítése után az ortopéd gyógyszereket ajánlhat a fájdalom enyhítésére, azonban a legtöbb esetben műtét ajánlott a mellkas hátsó részében található idegek helyreállítására.

4. Fibromyalgia

A fibromyalgia az egyik leggyakoribb reumatológiai betegség, amelynek fő tünete a test különböző részeiben, köztük a lapockában is elterjedt fájdalom. Gyakran előfordulhat, hogy a fibromyalgiában szenvedők fáradtságot, izommerevséget, bizsergést érezhetnek a kezekben, és depresszió és alvászavarok is kialakulhatnak, ami az életminőség romlásához vezet.

A tünetek megjelenésekor fontos konzultálni egy reumatológussal, aki a fájdalom kórtörténetében végzi el a diagnózist, vagyis kiértékeli a fájdalom helyét és időtartamát. A reumatológus azonban más vizsgálatokat is rendelhet, például MRI-t vagy elektroneuromiográfiát más betegségek kizárására.

Mit kell tenni: a fibromyalgia krónikus betegség és nem gyógyítható, a kezelés pedig a fájdalomcsillapításon alapszik. A reumatológus olyan gyógyszereket írhat fel, mint izomlazítók, például ciklobenzaprin és triciklikus antidepresszánsok, például amitriptilin. A fizikoterápiában alkalmazott TENS és ultrahang technikák szintén segíthetnek a fibromyalgia okozta fájdalom kezelésében. Tudjon meg többet a fibromyalgia kezeléséről.

5. Suprascapularis idegtömörítés

A suprascapularis ideg a brachialis plexusban található, amely a váll és a kar mozgásáért felelős idegek összessége, és változásokon megy keresztül, és súlyos fájdalmat okozhat a lapockában.

Ennek az idegnek a kompressziója olyan változás, amelyet főként gyulladás vagy trauma okoz, amelyek balesetek vagy olyan sporttevékenységek során fordulhatnak elő, amelyek sokat kényszerítik a vállát. A suprascapularis ideg összenyomódása azonban társulhat a mandzsetta repedésével is, amely ismertebb nevén rotátor mandzsetta szindróma. További információ arról, hogy mi a rotátoros mandzsetta szindróma és hogyan kezelhető.

A suprascapularis ideg összenyomódása által okozott scapularis fájdalom súlyosbodhat éjszaka és hűvösebb napokon, és ha más tünetekkel, például fáradtsággal és izomgyengeséggel társul, konzultálnia kell egy ortopédissel, aki olyan vizsgálatokat jelez, mint a röntgen és MRI a diagnózis megerősítésére.

Mit kell tenni: enyhébb esetekben a kezelés gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók alkalmazásán alapul, a gyulladás csökkentésére és a fájdalom enyhítésére, valamint a fizikoterápia elvégzésére. Előrehaladott esetekben az ortopéd jelezheti a suprascapularis ideg dekompressziós műtétjét.

6. Lapocka törés

A lapockatörések ritkák, mivel ellenállóak és nagy mozgékonyságúak, azonban amikor ez megtörténik, fájdalmat okozhat. Ez a fajta törés főleg akkor fordul elő, amikor egy személy leesik és megüt a vállán, és gyakran a fájdalom egy idővel az előfordulás után jelentkezik.

Baleset vagy zuhanás után, amely traumát okozott a lapockarégióban, segítséget kell kérnie egy ortopédtől, aki olyan vizsgálatokat kér, mint például röntgen, hogy ellenőrizze, van-e törése, és ha van ilyen, az orvos elemzi a ennek a törésnek a mértéke.

Mit kell tenni: a lapockatörések többségét a fájdalom enyhítésére szolgáló gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával és hevederrel és sínnel történő immobilizálással kezelik, súlyosabb esetekben azonban műtét ajánlható.

7. Gorham-kór

A Gorham-kór ritka rendellenesség, amelynek nincs konkrét oka, és csontvesztést okoz, fájdalmat okozva a lapockarégióban. A betegség által okozott lapockafájdalom hirtelen jelentkezik, hirtelen megjelenik, és az illetőnek nehézségei lehetnek a váll mozgatásával. A diagnózist ortopéd orvos állítja fel számítógépes tomográfia és mágneses rezonancia képalkotás segítségével.

Mit kell tenni: a kezelést az ortopéd orvos határozza meg, a betegség helyétől és az ember által megjelenő tünetektől függően, és a csontpótlást segítő gyógyszerek, például a biszfoszfonátok és a műtét is megjelölhetők.

8. Repedő scapularis szindróma

A recsegő lapocka szindróma akkor fordul elő, amikor a kar és a váll mozgatásakor egy lapocka ropogás hallatszik, ami súlyos fájdalmat okoz. Ezt a szindrómát a túlzott fizikai aktivitás és a váll traumája okozza, nagyon gyakori fiatal felnőtteknél.

Ennek a szindrómának a diagnosztizálását az ortopéd készíti el a személy által mutatott tünetek alapján, és ajánlható olyan vizsgálatok elvégzése, mint például röntgen vagy számítógépes tomográfia, arra az esetre, ha az orvos más betegségre gyanakszik.

Mit kell tenni:a kezelés fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazásából áll, fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre, fizikoterápiára a lapockaizmok erősítésére és a kineziterápiára. Jobban megérteni, mi a kineziterápia és milyen fő gyakorlatok.

9. Máj- és epehólyag-problémák

Az epekövek és a májproblémák, például a tályogok megjelenése, amely a genny, a hepatitis és még a rák kialakulása is, olyan egészségügyi probléma, amely fájdalom megjelenéséhez vezethet a lapockában, különösen a jobb oldalon. Ezt a tünetet más jelek is kísérhetik, mint például a bőr és a szem sárga színe, hátfájás, szintén a jobb oldalon, hányinger, láz és hasmenés.

Néhány vizsgálatot a háziorvos jelezhet, ha gyanítja, hogy a lapockaterület fájdalmát valamilyen máj- vagy epehólyag-betegség okozza, például ultrahang, CT-vizsgálat, MRI vagy vérvizsgálat.

Mit kell tenni: amint a tünetek megjelennek, ajánlott felkeresni egy háziorvost, hogy elvégezzék azokat a vizsgálatokat, amelyek megerősítik, ha probléma van a májban vagy az epehólyagban, és ezt követően az orvos javasolhatja a legmegfelelőbb kezelést a diagnosztizált betegségnek megfelelően.

Mikor kell orvoshoz menni

A scapuláris fájdalom más olyan betegségek tünete is lehet, amelyek nem kapcsolódnak a csonthoz, az izomhoz vagy az idegrendszerhez, és egyes esetekben szív- és tüdőbetegségeket, például akut miokardiális infarktust és a pulmonalis aorta aneurysmát jelezhetnek. Ezért fontos sürgősségi orvosi ellátást kérni más tünetek megjelenésekor, például:

• Hegyes fájdalom a mellkasban;
• Légszomj;
• Bénulás a test egyik oldalán;
• Túlzott izzadás;
• Vért felköhögni;
• Sápadtság;
• Fokozott pulzusszám.

Ezenkívül egy másik tünet, amelyre figyelni kell, a láz kialakulása, amely, amikor megjelenik, fertőzésre utalhat, és ezekben az esetekben más vizsgálatok is ajánlhatók ennek a tünetnek a kivizsgálására.