Nyelőcső rák és sav reflux

Tartalom

• Hogyan függ össze a nyelőcső rák és a sav-reflux?
• Vezet-e a savas reflux nyelőcső-rákot?
• Melyek a nyelőcső rák tünetei?
• Milyen kockázati tényezők vannak a nyelőcső-rákban?
• Hogyan diagnosztizálják nyelőcső-rákot?
• Hogyan kezelik a nyelőcső rákot?
• Milyen kilátások vannak a sav-reflux és nyelőcső rákos betegekre?
• Van mód arra, hogy megakadályozzuk a nyelőcső-rákot, ha krónikus savas reflux van?

Hogyan függ össze a nyelőcső rák és a sav-reflux?

A savas reflux, amelyet gyomorégésnek is neveznek, az égő érzés, amelyet bizonyos ételek fogyasztása után a mellkasában vagy a torkában érezhet. A legtöbb ember valószínűleg életében legalább egyszer megtapasztalta a sav-refluxot.

Ha azonban krónikus savas reflux jelentkezik (savas reflux, amely hetente kétszer vagy többször fordul elő), akkor fennáll a veszélye a nyelőcső-rák kialakulásának.

A nyelőcső a hosszú cső, amely az ételt a torkáról a gyomorra viszi. Amikor savas refluxot tapasztal, a gyomorból származó sav jut a nyelőcsőbe. Idővel ez károsíthatja a nyelőcső szövetet és növeli a rák kialakulásának kockázatát a nyelőcsőben.

A nyelőcső-ráknak két fő típusa van: adenokarcinóma és laphámsejt. A savas reflux betegség kissé növeli az adenocarcinoma kialakulásának kockázatát.

Vezet-e a savas reflux nyelőcső-rákot?

Az orvosok nem tudják miért, de az emberek, akiknél gyakori savas reflux fordul elő, kissé megnövekszik a nyelőcső-rák kockázata.

A savas reflux miatt a gyomorsav felcsapódik fel és a nyelőcső alsó részébe. Míg a gyomrodnak van egy bélése, amely védi a savaktól, a nyelőcső nem. Ez azt jelenti, hogy a sav károsíthatja a nyelőcső szöveti sejtjeit.

Időnként a savas reflux okozta szövetkárosodás olyan állapothoz vezethet, amelyet Barrett nyelőcsőjének hívnak. Ez az állapot miatt a nyelőcsőben lévő szövet helyébe olyan szövetek lépnek, amelyek hasonlóak a bél bélésében található szövetekhez. Néha ezek a sejtek rákos rákos sejtekké alakulnak.

Annak ellenére, hogy Barrett nyelőcsőjével nagyobb a nyelőcső-rák kockázata, a legtöbb embernek, aki ilyen állapotban van, soha nem alakul ki nyelőcső-rák.

Azonban azoknak az embereknek, akiknek mind GERD, mind Barrett nyelőcsőjük van, nagyobb valószínűséggel alakul ki nyelőcső rák, mint az embereknek, akiknek csak GERD vannak.

Melyek a nyelőcső rák tünetei?

A nyelőcső-rák leggyakoribb tünete a nyelési nehézség, amelyet dysphagia néven is ismert. Ez a nehézség egyre inkább romlik, amikor a daganat növekszik, és több elzárja a nyelőcsövet.

Egyesek fájdalmat is szenvednek nyeléskor, általában akkor, amikor az ételcsomó áthalad a daganaton.

A nyelési nehézség véletlen fogyáshoz is vezethet. Ennek oka elsősorban az, hogy nehezebb enni, de néhány ember a rák miatt csökkent az étvágyat vagy az anyagcserét.

A nyelőcső rák további lehetséges tünetei a következők:

• rekedtség
• krónikus köhögés
• vérzés a nyelőcsőben
• emésztési zavarok vagy gyomorégés fokozódása

A nyelőcső rák korai szakaszában általában nem okoz tüneteket. Az emberek általában csak akkor észlelnek tüneteket, amikor a rák elérte a fejlettebb stádiumot.

Ezért fontos, hogy beszéljen orvosával a nyelőcső rák szűréséről, ha nagyobb a kockázata annak kialakulására.

Milyen kockázati tényezők vannak a nyelőcső-rákban?

A krónikus savas reflux és a Barrett-nyelőcső mellett számos egyéb ismert rizikófaktor is szerepel a nyelőcső-rákban.

• A nemek. A férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják nyelőcső-rák, mint nőknél.
• Kor. A nyelőcső-rák leggyakoribb az 55 évnél idősebb emberek körében.
• Dohány. A dohánytermékek, beleértve a cigarettákat, a szivarokat és a rágódohányokat, növelik a nyelőcső-rák kockázatát.
• Alkohol. Alkoholfogyasztás növeli a nyelőcső-rák kockázatát, különösen a dohányzással együtt.
• Elhízottság. Nagyon túlsúlyos vagy elhízott embereknél nagyobb a nyelőcső-rák kockázata, részben azért, mert nagyobb valószínűséggel tapasztalhatók krónikus savas reflux.
• Diéta. Több gyümölcs és zöldség evésével kimutatták, hogy csökkenti a nyelőcső-rák kockázatát, miközben egyes tanulmányok a feldolgozott húsok fogyasztását a nagyobb kockázathoz kapcsolják. A túlmelegedés szintén kockázati tényező.
• Sugárzás. A mellkas vagy a has felső korábbi sugárkezelése fokozhatja a kockázatot.

Hogyan diagnosztizálják nyelőcső-rákot?

Ha olyan tünetei vannak, amelyeket a nyelőcső rák okozhat, orvosa fizikai vizsgálatokat végez, és megkérdezi Önt kórtörténetéről. Ha továbbra is gyanítják a nyelőcső rákot, akkor valószínűleg néhány vizsgálaton megy keresztül.

Ez valószínűleg magában foglalja az endoszkópiát, egy olyan tesztet, amelyben az orvos hosszú, kígyószerű csövet helyez be a torkán egy kamerával rögzített cső segítségével, hogy megvizsgálja a nyelőcső szövetet. Orvosa elkészítheti a szövet biopsziáját laboratóriumi elküldés céljából.

A báriumnyelés egy másik olyan vizsgálat, amelyet orvosa alkalmazhat annak meghatározására, hogy van-e nyelőcső-rákja. Báriumnyelés esetén krétás folyadékot kell inni, amely vonzza a nyelőcsőjét. Ezt követően orvosa röntgenfelvételt készít a nyelőcsőről.

Ha orvosa rákos szöveteket talál, akkor esetleg számítógépes tomográfia (CT) vizsgálatot is el kell végeznie annak ellenőrzése érdekében, hogy a rák terjedt-e bárhol másutt a testben.

Hogyan kezelik a nyelőcső rákot?

A kezelés típusa részben a rák stádiumától függ. A nyelőcső rákának fő kezelési módjai a műtét, a sugárterápia és a kemoterápia, vagy ezek kombinációja:

• Sebészet. A rák korai stádiumában a sebész teljes mértékben eltávolíthatja a daganatot. Időnként ezt endoszkóp segítségével lehet megtenni. Ha a rák elterjedt a mélyebb szöveti rétegekben, akkor szükség lehet a nyelőcső rákos részének eltávolítására és a fennmaradó részek visszahelyezésére. Súlyosabb esetekben a sebész eltávolíthatja a gyomor felső részét és / vagy a nyirokcsomóit is.
• Sugárzás. A sugárterápia nagy energiájú sugarak felhasználása rákos sejtek elpusztítására. A sugárzás a test rákos területére irányulhat, vagy a testén belül is beadható. A sugárzás műtét előtt vagy után alkalmazható, és leggyakrabban kemoterápiával kombinálva alkalmazzák nyelőcső-rákban szenvedőknél.
• Kemoterápia. A kemoterápia a gyógyszeres kezelés rákos sejtek megsemmisítése. Ezt gyakran a műtét előtt vagy után, vagy sugárterheléssel adják be.

Te és orvosa meghatározza, mely kezelési terv a legmegfelelőbb az Ön számára. Valószínűleg egy szakemberhez irányul, aki koordinálja a kezelést. Lehetséges gastroenterológus, mellkasi sebész, sugárkezelő onkológus vagy orvosi onkológus.

Nem számít, milyen kezelést választott, a sav-reflux szabályozására is koncentrálnia kell. Ez valószínűleg magában foglalja az étkezési szokások megváltoztatását vagy az étkezés után néhány órán keresztül egyenesen maradást.

Milyen kilátások vannak a sav-reflux és nyelőcső rákos betegekre?

Az kilátások részben a rák stádiumától függenek. A Nemzeti Rák Intézet szerint:

• Lokális nyelőcső-rák (olyan rák, amely nem terjedt el a test más részeire) esetében az ötéves túlélési arány 43 százalék.
• Regionális nyelőcső-rák (a test közeli részeire, például a nyirokcsomókra terjedő rák) esetében az ötéves túlélési arány 23 százalék.
• Távoli nyelőcső-rák (a test távoli részeire terjedő rák) esetében az ötéves túlélési arány 5 százalék.

Az American Cancer Society hangsúlyozza, hogy ezek a számok nem a teljes történet. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek a számok egyetlen személy számára sem tudják megjósolni az eredményt. Az Outlook számos tényezőtől függ, beleértve a kezelést, a rák kezelésre adott reakcióját és az általános egészséget.

Van mód arra, hogy megakadályozzuk a nyelőcső-rákot, ha krónikus savas reflux van?

A sav-reflux szabályozása az egyik módja annak, hogy csökkentsék a nyelőcső-rák kockázatát. Beszéljen orvosával, hogy megtudja, milyen lépéseket kell tennie. Ezek magukban foglalhatják:

• fogyás
• étkezés után nem feküdt le (lapos fekve megkönnyíti a gyomor tartalmának visszajutását a nyelőcsőbe)
• az alvás fel van támaszkodva, így a feje és a mellkasa a gyomrod fölött van
• antacid szedése
• dohányzásról való leszokás
• csak mérsékelten fogyaszt alkoholt
• több gyümölcsöt és zöldséget eszik

Ha van Barrett nyelőcsője és GERD-je, akkor nagyobb a kockázata arra, hogy nyelőcső-rákot szenved, mint az emberek, akiknek csak GERD-jük van. Azoknak a személyeknek, akiknél mindkét állapot fennáll, rendszeres ellenőrzés céljából orvoshoz kell fordulniuk, és be kell számolniuk a kialakult tünetekről.