Veleszületett rövid combcsont: mi ez, hogyan lehet azonosítani és kezelni

Tartalom

• Hogyan lehet azonosítani
• Lehetséges okok
• Hogyan történik a kezelés

A veleszületett rövid combcsont olyan csontfejlődési rendellenesség, amelyet a combcsont, vagyis a combcsont és a test legnagyobb csontjának mérete vagy hiánya jellemez. Ez a változás bekövetkezhet bizonyos gyógyszerek terhesség alatti alkalmazása vagy valamilyen vírusfertőzés következtében, azonban ennek a rendellenességnek az okait még mindig nem tisztázzák teljesen.

A veleszületett rövid combcsont még a terhesség alatt is azonosítható, a második trimesztertől kezdve, az ultrahangvizsgálaton keresztül, és olyan betegségekre utalhat, mint a Down-szindróma, a törpe vagy az achondroplasia, vagy éppen ennek a csontnak a rövidítése. A rövid combcsont diagnózisának felállításától kezdve az orvos megállapíthatja a csecsemő születése után követendő kezelést.

Hogyan lehet azonosítani

A veleszületett rövid combcsont még a terhesség alatt is azonosítható a prenatális ellátás során végzett ultrahang segítségével, amelynek során a combcsont méretét mérik, amely a terhesség korától függ.

A 24 hetes csecsemő átlagosan 42 mm, míg a 36. héten 69 mm, a terhesség 40. hétén pedig 74 mm. Ezek a mérések hozzávetőlegesek, ezért egyes esetekben a baba nőhet, mivel várható, még akkor is, ha a combcsont az életkorához képest kisebb, fontos, hogy az orvos rendszeresen ellenőrizze a baba fejlődését.

Miután megállapította, hogy a combcsont kisebb, mint kellene, az orvosnak meg kell figyelnie azt is, hogy a csecsemő milyen típusú változásokat szenved, amelyek lehetnek:

• A típus: A combcsont egy kis része, a combcsont feje alatt hiányos vagy hiányzik;
• B típus: A combcsont feje a csont alsó részéhez van rögzítve;
• C típus: A combcsont feje és az acetabulum, amely a csípő helye, szintén érintett;
• D típus: A combcsont, az acetabulum és a csípő nagy része hiányzik.

Gyakran előfordul, hogy a terhesség végén egy apró változás tapasztalható, de a szülők és a család magasságát is figyelembe kell venni, mert ha a szülők nem túl magasak, akkor a csecsemője sem lehet túl nagy, és ez nem utal semmilyen egészségügyi problémára .

Ezenkívül egyes esetekben a terhesség alatt, csak a születés után, a gyermekorvos által elvégzett vizsgálatokon keresztül nem észlelik a változásokat, és az orvos megállapíthatja a combcsont hosszának változásait e csont helytelen illesztése miatt a csípőcsontba, ami a veleszületett jellemző a csípő dysplasia. Értse meg, mi a veleszületett csípő dysplasia.

Lehetséges okok

A veleszületett rövid combcsont okait még mindig nem ismerik jól, azonban úgy gondolják, hogy összefüggésben lehet a terhesség alatti fertőzésekkel, a kábítószer-használatsal és / vagy a terhesség alatti sugárterheléssel.

Ezenkívül például a talidomid alkalmazása is elősegítheti ennek a változásnak a kialakulását, mivel ez a gyógyszer összefügg a magzati rendellenességekkel.

Hogyan történik a kezelés

A veleszületett rövid combcsont kezelése hosszú időt vesz igénybe, célja a baba életminőségének javítása, és a gyermekorvosnak a rövidítés típusának megfelelően kell irányítania.

Ezenkívül a kezelést a combcsont felnőttkori méretének becslése szerint kell feltüntetni, és a legkönnyebb esetekben, amikor a rövidítés legfeljebb 2 cm, a cipő magasított talpával vagy speciális talpbetétekkel lehet jelezni kompenzálni a különbséget és megakadályozni például a gerincferdülést, a hátfájást és az ízületek kompenzációját.

A rövid combcsont további lehetséges indikációi:

• 2 és 5 cm közötti rövidítéshez felnőtteknél: műtét végezhető az egészséges lábcsont levágására, hogy azonos méretűek legyenek, műtétet végezzenek a comb- vagy a sípcsont nyújtásakor, és amíg a műtét ideális pillanatára várnak, csak megfelelő lábbelivel vagy protetikus lábbal történő kompenzáció használható;
• 20 cm-nél nagyobb rövidülés esetén felnőtteknél: szükség lehet a láb amputálására és protézis vagy mankók használatára egy életen át. Ebben az esetben a műtét a leghatékonyabb kezelés, amelynek célja protézisek hozzáadása a csonthoz, hogy az illető továbbra is normálisan járjon. A műtétet lehetőleg 3 éves kor előtt kell elvégezni.

Mindenesetre a fizioterápiát mindig a fájdalom csökkentésére, a fejlődés megkönnyítésére, az izomkompenzációk elkerülésére vagy a műtétre való felkészülésre szokták feltüntetni, de mindegyik esetet személyesen kell elemezni, mert a fizioterápiás kezelés minden ember számára eltérő lesz, mert az ember igényei nem tudnak megfelelni legyen a másiké.