Mi az általános adaptációs szindróma?
Tartalom
- Áttekintés
- Mi az általános adaptációs szindróma?
- Általános adaptációs szindróma stádiumok
- 1. Riasztási reakció szakasz
- 2. Ellenállás szakasz
- 3. Kimerültségi szakasz
- Az általános adaptációs szindróma stádiumainak ábrázolása
- Mikor fordul elő általános adaptációs szindróma?
- Elvihető
Áttekintés
A stressz egy gyakori előfordulás. Bár nem távolíthat el minden stresszt az életéből, lehetséges a stressz kezelése és az egészség megőrzése. Ez azért fontos, mert a stressz mentális fáradtságot, ingerlékenységet és álmatlanságot okozhat.
De még akkor is, ha ismeri a stressz fizikai hatásait, tudatában lehet a stressz különböző stádiumainak, úgynevezett általános adaptációs szindrómanak (GAS). Ha megérti a stressz különböző stádiumait és azt, hogy a test hogyan reagál ezekben a szakaszokban, könnyebb azonosítani magadban a krónikus stressz jeleit.
Mi az általános adaptációs szindróma?
A GAS egy háromlépcsős folyamat, amely leírja a test élettani változásait, amikor stressz alatt van. Hans Selye, orvos és kutató jött elő a GAS elméletével. A montreali McGill Egyetemen végzett laboratóriumi patkányokkal végzett kísérlet során élettani változások sorozatát figyelt meg a patkányokban, miután stresszes eseményeknek voltak kitéve.
További kutatásokkal Selye arra a következtetésre jutott, hogy ezek a változások nem különálló eset, hanem inkább a stresszre adott tipikus válasz. Selye ezeket a szakaszokat riasztásnak, ellenállásnak és kimerültségnek nevezi. Ezeknek a különféle válaszoknak a megértése és azok egymáshoz való viszonyának megértése segíthet megbirkózni a stresszel.
Általános adaptációs szindróma stádiumok
1. Riasztási reakció szakasz
A riasztási reakció szakasz a kezdeti tünetekre utal, amelyeket a test tapasztal stressz alatt. Lehet, hogy ismeri a „küzdelem vagy repülés” választ, amely fiziológiás válasz a stresszre. Ez a természetes reakció felkészíti Önt arra, hogy elmeneküljön vagy megvédje magát veszélyes helyzetekben. Növekszik a pulzus, a mellékvesék felszabadítja a kortizolt (stresszhormon), és adrenalint kapnak, amely növeli az energiát. Ez a küzdelem vagy repülés reakciója a riasztási reakció szakaszában következik be.
2. Ellenállás szakasz
Egy stresszes esemény kezdeti sokkja után, amikor küzdelem vagy repülés reakciót észlel, a test kezdi javulni. Kevesebb kortizolt szabadít fel, és a pulzus és a vérnyomás normalizálódni kezd. Noha a teste belép erre a fellendülési szakaszra, egy darabig továbbra is magas éber állapotban van. Ha legyőzi a stresszt, és a helyzet már nem jelent problémát, a test továbbra is javulni fog, amíg a hormonszint, a pulzus és a vérnyomás el nem éri a stressz előtti állapotot.
Egyes stresszes helyzetek hosszabb ideig folytatódnak. Ha nem oldja meg a stresszt, és a tested továbbra is magas éber, akkor végül alkalmazkodni kezd és megtanulja, hogyan kell magasabb stresszszintet élni. Ebben a szakaszban a test olyan változásokon megy keresztül, amelyekről Ön még nem tudott, hogy megbirkózzon a stresszzel.
A tested továbbra is kiválasztja a stressz hormont, és a vérnyomás továbbra is megemelkedik. Gondolhatja, hogy jól kezeli a stresszt, de a test fizikai reakciója más történetet mond. Ha az ellenállási szakasz túl hosszú ideig folytatódik anélkül, hogy a stressz hatásainak megszüntetése érdekében szünetet tartana, ez kimerültségi stádiumhoz vezethet.
Az ellenállás szakaszának jelei a következők:
- ingerlékenység
- csalódottság
- gyenge koncentráció
3. Kimerültségi szakasz
Ez a szakasz a tartós vagy krónikus stressz eredménye. A hosszú ideig tartó stresszharc elvezetheti a fizikai, érzelmi és szellemi erőforrásait arra a pontra, hogy a tested már nem rendelkezik erővel a stressz leküzdésére. Lehet, hogy feladja, vagy úgy érzi, a helyzet reménytelen. A kimerülés jelei a következők:
- fáradtság
- kiég
- depresszió
- szorongás
- csökkent stressz tolerancia
Ennek a stádiumnak a fizikai hatásai szintén gyengítik az immunrendszert, és veszélybe sodorják a stresszel kapcsolatos betegségeket.
Az általános adaptációs szindróma stádiumainak ábrázolása
Mikor fordul elő általános adaptációs szindróma?
A GAS bármilyen típusú stressz esetén előfordulhat. A stresszes események magukban foglalhatják:
- munkahely elvesztése
- egészségügyi gondok
- pénzügyi bajok
- családi bontás
- sérülés
De bár a stressz kellemetlen, a fejjel az is, hogy a GAS javítja a test reagálását a stresszekre, különösen a riasztási szakaszban.
A riasztási szakaszban fellépő harci vagy repülési válasz az ön védelme érdekében. A magasabb hormonszint ebben a szakaszban előnyös. Több energiát ad és javítja a koncentrációt, így összpontosíthat és kezelheti a helyzetet. Ha a stressz rövid távú vagy rövid életű, a riasztási szakasz nem káros.
Ez nem igaz a tartós stressz esetén. Minél hosszabb ideig foglalkozik a stresszel, annál károsabb az egészségére. Azt sem akarja, hogy túl sokáig maradjon az ellenállás szakaszában, és kockáztatja, hogy belép a kimerültség szakaszába. A kimerültség stádiumában a hosszan tartó stressz növeli a krónikus magas vérnyomás, a stroke, szívbetegségek és depresszió kockázatát. A gyengébb immunrendszer miatt nagyobb a fertőzések és rák kockázata is.
Elvihető
Mivel nem lehet kiküszöbölni a stresszt, ezért fontos megtalálni a stressz kezelésének módjait. A stressz jeleinek és stádiumainak ismerete segíthet a megfelelő lépések meghozatalában a stressz szint kezelése és a komplikációk kockázatának csökkentése érdekében.
Fontos, hogy a test javuljon és helyreálljon az ellenállás szakaszában. Ha nem, akkor növekszik a kimerültség kockázata. Ha nem tudja kiküszöbölni egy stresszes eseményt, a rendszeres testmozgás segít megbirkózni és fenntartani az egészséges stressz szintet. A stresszkezelés egyéb technikái közé tartozik a meditáció és a mély légzéses gyakorlatok.