Hogyan teszteljük a glutén intoleranciát?

Tartalom

• Vérvizsgálat
• szövettani vizsgálat
• tTG-IgA teszt
• EMA teszt
• Teljes szérum IgA-teszt
• Deamidált gliadinpeptid (DGP) teszt
• Genetikai tesztelés
• Otthoni tesztelés
• Kinek kell szűrni a tüdõbetegséget?
• Elvitel

Jelenleg nincs egyeztetett módszer a glutén intolerancia vizsgálatára. Vannak azonban vizsgálatok a cöliákia, egy autoimmun rendellenesség szempontjából, amely jelentős glutén-allergiás reakciót vált ki. A nem celiakiai gluténérzékenységre vonatkozó validált teszt nélkül sokan foglalkoznak a celiakia vizsgálatával.

A celiakia ritka, az Egyesült Államok lakosságának csupán 0,7% -át érinti. A celiakia negatív tesztje nem azt jelenti, hogy nem rendelkezik glutén intoleranciával.

A glutén egy fehérje a búzában, a rozsban és az árpában. Ez megtalálható bizonyos gyógyszerekben, rúzsokban és fogkrémekben is.

Celiakiai betegekben a glutén evés miatt az immunrendszer antitesteket termel, amelyek megtámadják a vékonybél nyálkahártyáját. Ez nem csak az emésztőrendszer károsodását okozhatja, hanem megakadályozhatja a test számára a fontos tápanyagok beszerzését is.

Vérvizsgálat

Kaphat egy egyszerű vérvizsgálatot a celiakia szűrésére, de a glutamint tartalmazó diéta kell, hogy pontos legyen. A vérvizsgálat bizonyos antitestek szűrésére vonatkozik, amelyek magasabbak, mint a celiakia esetén.

szövettani vizsgálat

A vékonybélből származó szövet biopsziája a legpontosabb módszer a keliakia diagnosztizálására. A diagnosztizálás során orvosa valószínűleg vérvizsgálattal kezd, például tTG-IgA-val.

Ha ezeknek a vizsgálatoknak a jele a celiakia fennállásának lehetősége, akkor orvosa endoszkópiát végezhet a vékonybél megtekintésére, és biopsziát készíthet elemzésre, mielőtt megváltoztatja étrendjét.

tTG-IgA teszt

A celiakia egyik kezdeti képernyője a szöveti transzglutamináz IgA antitest teszt. A Celiac Disease Alapítvány szerint ennek a tesztnek az érzékenysége:

• Körülbelül 98 százalékban pozitív azoknál az embereknél, akik celiakia és gluténtartalmú étrendet fogyasztanak
• Körülbelül 95 százalékban negatív azoknál az embereknél, akiknél nincsenek celiakia

2 éves vagy annál fiatalabb gyermekek esetében a teszt általában dezaminált Gliadin IgA és IgG antitesteket tartalmaz.

Kisebb eséllyel lehet téves pozitív eredményt kapni azoknál az embereknél, akiknél nincsenek celiakia, de vannak immunhiányuk, például reumás ízületi gyulladás vagy 1. típusú cukorbetegség.

EMA teszt

Az IgA Endomysial antitest (EMA) tesztet általában azokra az emberekre tartják fenn, akiket nehéz diagnosztizálni a celiakia miatt. Nem olyan érzékeny, mint a tTG-IgA teszt, és drágább.

Teljes szérum IgA-teszt

Ez a teszt ellenőrzi az IgA hiányt, amely téves-negatív tTG-IgA vagy EMA eredményt okozhat. Ha a teszt azt jelzi, hogy IgA-hiány van, orvosa elrendelhet DGP vagy tTG-IgG tesztet.

Deamidált gliadinpeptid (DGP) teszt

Ha IgA-hiány van, vagy tTG- vagy EMA-ellenanyag-tesztje negatív, akkor ezt a tesztet fel lehet használni a celiakia szempontjából. Bár szokatlan, ha a teszt negatív, de a glutén intolerancia tünetei enyhülnek, beszéljen orvosával más vizsgálati lehetőségekről vagy alternatív diagnózisokról.

Genetikai tesztelés

A diagnózis során az orvos javasolhatja a humán leukocita antigének (HLA-DQ2 és HLA-DQ8) genetikai vizsgálatát. Ez felhasználható a tüdők okaként a celiakia kiküszöbölésére.

Otthoni tesztelés

A Celiac Betegség Alapítvány szerint a celiakiaban szenvedő emberek több mint felénél továbbra is vannak tünetek, még akkor is, ha szigorú gluténmentes étrendet tartanak.

Ennek egyik leggyakrabban említett oka a nem szándékos gluténfogyasztás. Ha úgy gondolja, hogy ez leírja a helyzetet, otthoni vizelet- vagy székletvizsgálatot vehet annak meghatározására, hogy az elmúlt 24–48 órában fogyasztott-e valamilyen glutént.

Vannak otthoni vér- és DNS-tesztek is a celiakia vizsgálatához. Ha otthoni tesztet tervez, beszéljen orvosával a pontosságról és a lehetséges kockázatokról. Ellenőrizze azt is, hogy az otthoni tesztelés fedezi-e az Ön egészségbiztosítását.

Kinek kell szűrni a tüdõbetegséget?

Ha emésztőrendszeri kellemetlenséget vagy hasmenést észlel több mint két hétig, beszéljen orvosával a tünetekről, és vegye fontolóra a celiakia szűrésével kapcsolatos kérdéseket.

A celiakia leggyakoribb tünetei a következők:

• hasmenés
• fogyás
• fáradtság
• gáz

Az emésztéssel nem összefüggő, a keliakia tünetei között szerepelhetnek:

• anémia
• csontritkulás (csontsűrűség csökkenése)
• csontritkulás (csontok lágyulása)
• hyposplenism (a lép csökkent funkciója)
• dermatitis herpetiformis (viszkető bőrkiütés hólyagokkal)

Elvitel

Ha úgy érzi, hogy az emésztőrendszeri problémák összefüggésben lehetnek a tünetekkel, beszéljen orvosával. Még ha nem is aggódik a celiakia miatt, ha emésztőrendszeri kellemetlenséget vagy hasmenést tapasztalt már több mint két hétig, egyeztessen orvosával.

Celiakia gyanúja esetén orvosa valószínűleg elkezdi a szűrést tTG-IgA teszttel. A teszt eredményei megmutatják, hogy kell-e végezni több vérvizsgálatot vagy genetikai tesztet.

A tesztelést gyakran endoszkópiával és biopsziával követik, mielőtt gluténmentes diétát javasolnának.