A tápanyaghiány okozhat-e sóvárgást?

Tartalom

• Javasolt kapcsolat a tápanyaghiány és a sóvárgás között
• Tápanyaghiány, amely vágyat okozhat
• Ciceró
• Nátriumhiány
• Miért nem kapcsolhatók össze a hiányosságok a sóvárgással?
• A vágyak nemre jellemzőek
• Korlátozott kapcsolat a sóvárgás és a tápanyagigények között
• Specifikus és tápanyag-szegény étvágy
• A vágyakozás egyéb valószínű okai
• Hogyan lehet csökkenteni a sóvárgást
• Alsó vonal

A sóvárgást intenzív, sürgős vagy rendellenes vágyakként vagy vágyakozásként határozzák meg.

Nem csak nagyon gyakoriak, de vitathatatlanul az egyik legintenzívebb érzés, amelyet élelem során tapasztalhat.

Egyesek úgy vélik, hogy a sóvárgást tápanyaghiány okozza, és úgy tekintenek rájuk, mint a szervezet módjára azok kijavítására.

Mások ragaszkodnak ahhoz, hogy az éhségtől eltérően a vágyakozás nagyrészt arról szól, amit az agyad akar, nem pedig arra, amire a testednek valójában szüksége van.

Ez a cikk azt vizsgálja, hogy a specifikus tápanyaghiány okozza-e az étvágyat.

Javasolt kapcsolat a tápanyaghiány és a sóvárgás között

Egyre több ember gondolja úgy, hogy az étvágy a test tudatalatti módja a táplálkozási szükséglet kielégítésére.

Feltételezik, hogy ha a szervezetnek nincs specifikus tápanyaga, akkor természetesen olyan táplálékokra vágyik, amelyek ebben a tápanyagban gazdagok.

Például a csokoládé utáni vágyakozásnak gyakran az alacsony magnéziumszintet okozzák, míg a hús vagy sajt utáni vágyat gyakran az alacsony vas- vagy kalciumszint jeleinek tekintik.

A vágyak teljesítése úgy gondolja, hogy segíti a testet tápanyagigényének kielégítésében és a tápanyaghiány korrigálásában.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a sóvárgás a tested módja annak, hogy növelje bizonyos tápanyagok bevitelét, amelyek hiányozhatnak az étrendből.

Tápanyaghiány, amely vágyat okozhat

Bizonyos esetekben a sóvárgás tükrözheti bizonyos tápanyagok elégtelen bevitelét.

Ciceró

Az egyik példa a pica, egy olyan állapot, amikor egy személy nem tápláló anyagokra vágyik, például jégre, szennyeződésre, talajra, mosásra vagy kukoricakeményítőre.

A pica leggyakoribb terhes nőknél és gyermekeknél, pontos oka jelenleg nem ismert. Úgy gondolják azonban, hogy a tápanyaghiányok szerepet játszanak (,).

Tanulmányok megfigyelik, hogy a pica tüneteivel rendelkező egyének vas-, cink- vagy kalciumszintje gyakran alacsony. Ráadásul úgy tűnik, hogy a hiányzó tápanyagok kiegészítése bizonyos esetekben megállítja a pica viselkedését (,,,).

Ennek ellenére a tanulmányok beszámolnak a tápanyaghiányhoz nem kapcsolódó pica esetekről, valamint olyan esetekről, amelyekben a kiegészítés nem állította le a pica viselkedését. Így a kutatók nem mondhatják végérvényesen, hogy a tápanyaghiány a pica-val kapcsolatos vágyakat okozza ().

Nátriumhiány

A nátrium kritikus szerepet játszik a test folyadékegyensúlyának fenntartásában, és a túléléshez szükséges.

Emiatt a magas nátriumtartalmú, sós ételek utáni vágyakozásról azt gondolják, hogy a szervezetnek több nátriumra van szüksége.

Valójában a nátriumhiányos személyek gyakran erős sóvárgásról számolnak be.

Hasonlóképpen, azok az emberek, akiknek a vér nátriumszintjét célzottan csökkentették, akár vizelethajtók (vizes tabletták), akár testmozgás révén, szintén a sós ételek vagy italok fokozottabb preferenciájáról számolnak be (,,).

Így bizonyos esetekben a sóvágyat nátriumhiány vagy alacsony vérnátriumszint okozhatja.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a nátriumhiány elég ritka. Valójában a felesleges nátrium-bevitel gyakoribb, mint az elégtelen bevitel, különösen a világ fejlett részein.

Tehát a sós ételek utáni vágyakozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy nátriumhiányos vagy.

Bizonyíték van arra is, hogy a magas nátriumtartalmú ételek rendszeres fogyasztása elősegítheti a sós ételek előnyben részesítését. Ez sóvágyat okozhat olyan esetekben, amikor az extra nátrium-bevitel felesleges, sőt káros az egészségére (,).

A sós ételek és a nem tápláló anyagok, például a jég és az agyag utáni vágyat tápanyaghiány okozhatja. Ez azonban nem mindig így van, és további kutatásokra van szükség, mielőtt határozott következtetéseket lehetne levonni.

Miért nem kapcsolhatók össze a hiányosságok a sóvárgással?

A vágyakozás már jó ideje anekdotikusan kapcsolódik a tápanyaghiányhoz.

A bizonyítékokat vizsgálva azonban számos érvet lehet felhozni e „tápanyaghiány” elmélet ellen. A következő érvek a legmeggyőzőbbek.

A vágyak nemre jellemzőek

Kutatások szerint az ember vágyait és gyakoriságát részben a nem befolyásolja.

Például úgy tűnik, hogy a nők kétszer nagyobb eséllyel élik meg az étvágyat, mint a férfiak (,,).

A nők nagyobb valószínűséggel vágynak édes ételekre, például csokoládéra, míg a férfiak inkább sós ételekre (,,).

Azok, akik úgy gondolják, hogy a tápanyaghiány vágyat okoz, gyakran azt javasolják, hogy a csokoládé utáni vágy magnéziumhiányból eredjen, míg a sós ételek gyakran a nátrium vagy a fehérje elégtelen beviteléhez kapcsolódnak.

Kevés bizonyíték támasztja alá azonban a nemek közötti különbségeket ezen tápanyagok hiányának kockázatában.

Egy tanulmány szerint a férfiak általában az ajánlott napi magnézium-bevitel (RDI) 66–84% -át teljesítik, míg a nők az RDI-jük körülbelül 63–80% -ával ().

Sőt, kevés bizonyíték támasztja alá azt, hogy a férfiaknál nagyobb valószínűséggel van nátrium- vagy fehérjehiány, mint a nőknél. Valójában ezeknek a tápanyagoknak a hiánya a világ fejlett részein nagyon ritka.

Korlátozott kapcsolat a sóvárgás és a tápanyagigények között

A „tápanyaghiány” elmélet mögött az a feltételezés áll, hogy azok, akik bizonyos tápanyagokat alacsonyan fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel vágynak az ilyen tápanyagokat tartalmazó élelmiszerekre ().

Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy ez nem mindig így van.

Az egyik példa a terhesség, amelynek során a baba fejlődése megduplázhatja bizonyos tápanyagok szükségletét.

A „tápanyaghiány” hipotézis azt jósolja, hogy a terhes nők tápanyagokban gazdag ételekre vágynak, különösen a baba fejlődésének későbbi szakaszaiban, amikor a legnagyobb tápanyagigény van.

Mégis, tanulmányok szerint a nők a terhesség alatt hajlamosak a magas szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú és gyors ételekre, nem pedig tápanyagokban gazdag alternatívákra ().

Ráadásul az étvágyakozás a terhesség első felében jelentkezik, ami valószínűtlenné teszi, hogy a megnövekedett kalóriaigény okozza őket ().

A súlycsökkenési tanulmányok további érveket adnak a „tápanyaghiány” elméletével szemben.

Egy súlycsökkentő tanulmányban a szénhidráttartalmú étrendet két éven át tartó résztvevők sokkal alacsonyabb vágyakozásról számoltak be a szénhidrátban gazdag ételek iránt, mint az alacsony zsírtartalmú étrendet követők.

Hasonlóképpen, a résztvevők ugyanabban az időszakban alacsony zsírtartalmú étrendet folytattak, és kevesebb vágyakozásról számoltak be a magas zsírtartalmú ételek iránt.

Egy másik tanulmányban a nagyon alacsony kalóriatartalmú folyékony étrend összességében csökkentette a vágyakozás gyakoriságát ().

Ha a sóvárgást valóban bizonyos tápanyagok alacsony bevitele okozta, akkor ennek ellenkező hatása várható.

Specifikus és tápanyag-szegény étvágy

A vágy általában nagyon specifikus, és gyakran nem elégszik meg azzal, ha a vágyott ételen kívül mást eszik.

Azonban a legtöbb ember inkább magas szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú ételekre vágyik, nem pedig tápláló teljes ételekre (20).

Következésképpen az áhított ételek gyakran nem a legjobb tápanyagforrások a vágyhoz.

Például a sajtvágyat gyakran úgy tekintik a szervezet módjára, hogy kompenzálja az elégtelen kalciumbevitelt.

Azonban az olyan ételek utáni vágyakozás, mint a tofu, nagyobb valószínűséggel orvosolják a kalciumhiányt, mivel kétszer annyi kalciumot kínálnak 1 uncia (28 grammos) adagonként (21).

Ezenfelül azt lehetne állítani, hogy a tápanyaghiányban szenvedőknek előnyös lenne, ha egyetlen forrás helyett a szükséges tápanyagot tartalmazó élelmiszerek szélesebb választékára vágynának.

Például hatékonyabb lenne, ha a magnéziumhiányos emberek magnéziumban gazdag diófélékre és babra vágynának, nem pedig önmagában a csokoládéra (22, 23, 24).

A fenti érvek tudományosan alátámasztják, hogy a tápanyaghiány gyakran nem a vágyakozás fő oka.

A vágyakozás egyéb valószínű okai

A sóvárgást valószínűleg más tényezők okozzák, mint a tápanyaghiány.

A következő fizikai, pszichológiai és társadalmi motívumokkal magyarázhatók:

• Elfojtott gondolatok: Ha bizonyos ételeket „tiltottnak” tekintünk, vagy ha aktívan próbáljuk elfojtani az elfogyasztásuk iránti vágyukat, gyakran fokozódik a vágyuk irántuk (26).
• Kontextus társítások: Bizonyos esetekben az agy egy étel elfogyasztását egy bizonyos kontextussal társítja, például egy pattogatott kukoricát eszik egy film alatt. Ez vágyat kelthet az adott étel után, amikor legközelebb ugyanaz a kontextus jelenik meg (26,).
• Sajátos hangulat: Az étvágyat sajátos hangulatok válthatják ki. Az egyik példa a „kényelmi ételek”, amelyekre gyakran vágyakoznak, amikor túl akarnak lenni egy negatív hangulaton ().
• Magas stresszszint: A stresszes egyének gyakran több vágyat tapasztalnak, mint a nem stresszes személyek ().
• Elégtelen alvás: A túl kevés alvás megzavarhatja a hormonszintet, ami növelheti a vágyakozás valószínűségét (,).
• Gyenge hidratálás: Túl kevés víz vagy más folyadék fogyasztása elősegítheti az éhséget és a sóvárgást egyes emberekben ().
• Elégtelen fehérje vagy rost: A fehérje és a rost segít jóllakni. Ha túl keveset eszik egyikből, növelheti az éhséget és a sóvárgást (,,).

A sóvárgást különféle fizikai, pszichológiai vagy társadalmi jelzések okozhatják, amelyeknek semmi közük a tápanyaghiányhoz.

Hogyan lehet csökkenteni a sóvárgást

Azok a személyek, akik gyakran tapasztalják a sóvárgást, kipróbálhatják az alábbi stratégiákat csökkentésük érdekében.

Kezdetnek az étkezés kihagyása és a nem elegendő víz fogyasztása éhséghez és vágyakozáshoz vezethet.

Így a rendszeres, tápláló ételek fogyasztása és a jól hidratált tartózkodás csökkentheti a vágyakozás valószínűségét (32,).

Ezenkívül elegendő mennyiségű alvás és rendszeres stresszoldó tevékenységek, például jóga vagy meditáció folytatása segíthet csökkenteni a vágyakozás valószínűségét (,).

Abban az esetben, ha mégis megjelenik egy vágy, hasznos lehet megpróbálni azonosítani annak kiváltó okát.

Például, ha hajlamos arra, hogy az ételekre vágyjon, hogy túljuthasson a negatív hangulaton, próbáljon olyan tevékenységet találni, amely ugyanazt a hangulatjavító érzést nyújtja, mint az étel.

Vagy ha már unatkozni szokott a sütik felé fordulni, próbáljon az étkezésen kívül más tevékenységben részt venni az unalom csökkentése érdekében. Például felhívhatunk egy barátot vagy elolvashatunk egy könyvet, de keressük meg, mi az Ön számára megfelelő.

Ha a vágy továbbra is fennáll annak megszüntetése érdekében tett erőfeszítéseid ellenére, nyugtázza és elmélkedjen benne.

A vágyott ételek élvezete, miközben minden érzékszervét a kóstolási élményre összpontosítja, segíthet abban, hogy kisebb mennyiségű étellel kielégítse vágyát.

Végül, azoknak az embereknek a hányada, akik következetesen sóvárognak bizonyos élelmiszerek iránt, valóban szenvedhetnek az élelmiszer-függőségtől.

Az ételfüggőség olyan állapot, amelyben az emberek agya bizonyos ételekre reagál, hasonlóan a drogfüggők agyához (37).

Azoknak, akik gyanítják, hogy vágyukat ételfüggőség okozza, segítséget kell kérniük és meg kell találniuk a lehetséges kezelési lehetőségeket.

További információkért ez a cikk 11 módszert sorol fel a vágyakozás megakadályozására és megakadályozására.

A fenti tippek segítenek csökkenteni a vágyakat, és segítenek kezelni őket, ha mégis megjelennek.

Alsó vonal

A sóvárgásról gyakran úgy gondolják, hogy ez a test módja a tápanyag egyensúly fenntartásának.

Bár a tápanyaghiány okozhat bizonyos vágyakat, ez csak az esetek kisebbségében igaz.

Általánosságban elmondható, hogy a sóvárgást valószínűleg különféle külső tényezők okozzák, amelyeknek semmi közük nincs a testéhez, amely speciális tápanyagokat igényel.