Miért rángatózik a hüvelykujjam, és hogyan tudom megállítani?

Tartalom

• Áttekintés
• Hüvelykujj rángatózás okozza
• Autoimmun rendellenességek
• Görcs-fasciculációs szindróma (CFS)
• Drog túladagolás
• Alváshiány
• Kábítószer-mellékhatások
• Gyakorlat
• Táplálkozási hiány
• Feszültség
• Egészségi állapot
• Jóindulatú rángások
• Elektronika használata
• A központi idegrendszer okozza
• Az idegrendszeri állapotok tünetei
• Hüvelykujj rángatózó kezelés
• Mikor kell orvoshoz fordulni
• Megelőzés
• Elvitel

Áttekintés

A remegésnek is nevezett hüvelykujj-rángatózás akkor fordul elő, amikor a hüvelykujj izmok önkéntelenül összehúzódnak, ami a hüvelykujj megrándulását okozza. A rángatózás a hüvelykujj izmaihoz kapcsolódó idegek aktivitásából származhat, serkenti őket és rángatózást okozhat.

A hüvelykujj rángás általában ideiglenes, és ritkán súlyos állapot okozza.

Ha a hüvelykujj rángatózása megzavarja mindennapi tevékenységeit, orvoshoz fordulhat az ok diagnosztizálásához.

Hüvelykujj rángatózás okozza

A hüvelykujj rángatózásának egyes okai az életmódból erednek, mint például a testmozgás vagy az étrend. Másokat az idegrendszert befolyásoló állapotok okoznak.

Autoimmun rendellenességek

Bizonyos állapotok miatt idegei önkéntelenül stimulálhatják az izmainkat. Az egyik ritka betegség ezzel a tünettel az Isaacs-szindróma.

Görcs-fasciculációs szindróma (CFS)

Ez a ritka izomállapot, más néven jóindulatú fasciculációs szindróma, izmait rángatózza és görcsöl a túlzott idegek miatt.

Drog túladagolás

A stimulánsok szedése megrázhatja az izmait. A kábítószer-túladagolás olyan anyagokat tartalmaz, amelyek mérsékelten biztonságosak, például koffeint vagy vény nélkül kapható energiaitalokat, de veszélyes stimulánsokat is tartalmaznak, mint amfetaminok vagy kokain.

Alváshiány

Ha nem alszol eleget, neurotranszmitterek gyűlhetnek össze az agyidegeidben, ami hüvelykujj-rángatózást okozhat.

Kábítószer-mellékhatások

Bizonyos gyógyszerek hüvelykujj rángatózást okozhatnak. A vizeletürítéssel kapcsolatos diuretikumok, kortikoszteroidok és ösztrogén-kiegészítők mindezekkel a mellékhatásokkal járhatnak.

Gyakorlat

Izmaid hajlamosak megrándulni edzés után, különösen nagy intenzitású gyakorlatok, például futás vagy súlyemelés.

Ez akkor történik, amikor a tested nem rendelkezik elegendő oxigénnel ahhoz, hogy energiává alakítsa a metabolikus anyagokat. Az extra laktát az izmokban tárolódik, és amikor arra szükség van, izomösszehúzódásokat okozhat.

Táplálkozási hiány

Ha nem kap elegendő mennyiségű vitamint és tápanyagot, például B-12-t vagy magnéziumot, hüvelykujj-rángatózást okozhat.

Feszültség

A stressz az egyik leggyakoribb oka a hüvelykujj rángatózásának. A stresszből fakadó izomfeszültség az egész testében izomösszehúzódásokat válthat ki.

Egészségi állapot

Azok a körülmények, amelyek befolyásolják a szervezet metabolizmusának (energiatermelésének) képességét, befolyásolhatják az izmait.

Ezek az anyagcsere-rendellenességek magukban foglalhatják az alacsony káliumfelszívódást, a vesebetegségeket és az urémiát (a karbamid, a vizelet egyik összetevője, magas vérszint esetén).

Jóindulatú rángások

A hüvelykujj izmai bármikor megrándulhatnak, figyelmeztetés nélkül. A szorongás és a stressz kiválthatja a hüvelykujj, valamint a borjak vagy a szemhéjak jóindulatú megrándulását. Ezek a rángások általában nem tartanak sokáig, és szabálytalanul jelenhetnek meg.

Elektronika használata

Hüvelykujjának hosszabb ideig tartó használata mobiltelefonján vagy más módon gyengeséget, fáradtságot vagy stresszt okozhat a hüvelykujjában. A gépelés vagy a gombok állandó mozgása megrázhatja a hüvelykujját, ha nem pihenteti őket rendszeresen.

A központi idegrendszer okozza

A hüvelykujj rángatózás a központi idegrendszer állapotának tünete is lehet:

• Amiotróf laterális szklerózis (ALS). Az ALS egyfajta idegrendszeri állapot, amely akkor fordul elő, amikor a motoros idegsejtek, amelyek elősegítik az idegjelek átadását az agyadból az izmaidba, idővel elgyengülnek és elhalnak.
• Parkinson kór. A kézremegés a Parkinson-kór egyik első tünete, egy olyan állapot, amelyben az agy idegsejtjei idővel elvesznek.
• Idegkárosodás (neuropathia). A neuropátia akkor fordul elő, amikor az idegeket sérülés, ismétlődő mozgás és olyan állapotok károsítják, mint a cukorbetegség és a vesebetegségek, amelyek káros méreganyagok felhalmozódását okozzák a szervezetben. A perifériás neuropathia a leggyakoribb, és csak az Egyesült Államokban több mint 20 millió embert érint.
• A gerinc izom atrófiája. A gerinc izom atrófiája egy genetikai állapot, amely idővel elveszíti a motoros neuronokat.
• Izomgyengeség (myopathia). A myopathia olyan állapot, amely akkor fordul elő, amikor az izomrostjai nem működnek megfelelően. A myopathiának három típusa van, és a leggyakoribb, amely magában foglalja az izomgyengeséget, a myositis.

Az idegrendszeri állapotok tünetei

A gyakori tünetek a következők:

• fejfájás
• bizsergés a kezedben, a lábadban és más végtagokban
• érzések változása, például zsibbadás
• nehéz járni
• izomtömeg elvesztése
• gyengeség
• kettős látás vagy látásvesztés
• emlékezet kiesés
• izommerevség
• beszéd elrontása

Hüvelykujj rángatózó kezelés

A hüvelykujj jóindulatú megrándulásához nincs szükség kezelésre. Önmagában leáll, bár akár néhány napig is eltarthat.

De ha a hüvelykujj megrándulását mögöttes állapot okozza, akkor lehet, hogy kezelést kell kérnie. Íme néhány lehetséges kezelés:

• Nyújtsa rendszeresen a kézizmait, hogy ne görcsöljenek meg.
• Egy pihentető tevékenység, például egy masszázs, segíthet a stressz enyhítésében.
• Vegyen be vényköteles gyógyszereket, például rohamokat vagy béta-blokkolókat.
• Az olyan állapotok, mint az idegkárosodás, kezelésként műtétre szorulhatnak. Ez magában foglalhatja idegátültetéseket, javításokat, transzfereket vagy a hegszövet eltávolítását az idegből.

Mikor kell orvoshoz fordulni

Forduljon orvosához, ha rángatózik:

• pár hét múlva nem múlik el
• zavarja a napi tevékenységeket, például az írást vagy a gépelést

A központi idegrendszeri rendellenesség tüneteinek arra is ösztönözniük kell, hogy látogassanak el orvoshoz.

Az ok, például táplálkozási hiány, gerincsérülés, agydaganat vagy más súlyos állapot azonosítására szolgáló diagnosztikai tesztek a következők:

• vérvétel
• az agy vagy a gerinc mágneses rezonancia képalkotása (MRI)
• Röntgensugarak a test felépítésének vizsgálatához
• vizeletvizsgálat az ásványi anyagok, toxinok és egyéb anyagok jelenlétének ellenőrzésére
• idegvezetési tesztek az idegműködés értékelésére

Megelőzés

Segíthet megelőzni a hüvelykujj rángatózásának néhány okát:

• Kerülje a kiváltó okokat. Ha a koffein, a cukor vagy az alkohol rángatózást okoz, korlátozza az elfogyasztott mennyiséget, vagy kerülje el őket.
• Kezelje a stresszt. A meditáció és a légzőgyakorlatok egyaránt segíthetnek a stressz okozta rángások csökkentésében.
• Korlátozza az elektronika használatát.
• Pihenjen egy jó éjszakát. Éjszakánként hét-nyolc órát aludjon folyamatosan.
• Egészségesen fogyasszon. Igyon legalább 64 uncia vizet naponta, és győződjön meg róla, hogy rengeteg B-6, B-12, C és D vitamint kap.

Elvitel

Általában nem kell aggódnia a hüvelykujj-megrándulás miatt - nagy valószínűséggel magától elmúlik.

Ha a hüvelykujj rángatózása állandó, vagy egyéb szokatlan tüneteket észlel, forduljon orvoshoz, hogy diagnosztizálja az izomösszehúzódásokat okozó alapbetegségeket.