Rövid hüvely: mi ez és hogyan kell kezelni
Tartalom
A rövid hüvelyi szindróma olyan veleszületett rendellenesség, amelyben a lány a szokásosnál kisebb és keskenyebb hüvelyi csatornával születik, amely gyermekkorban nem okoz kellemetlenséget, de fájdalmat okozhat serdülőkorban, különösen akkor, ha szexuális kapcsolatba kezd.
Ennek a rendellenességnek a mértéke esetenként változhat, ezért vannak olyan lányok, akiknek még hüvelyi csatornája sincs, ami még nagyobb fájdalmat okoz a menstruáció kialakulásakor, mivel a méh által felszabadított maradványok nem hagyhatják el a testet. Jobban megérteni, mi történik, ha a lánynak nincs hüvelye, és hogyan bánnak vele.
Így minden rövid hüvelyt egy nőgyógyásznak értékelnie kell, hogy meghatározza a fokozatot és elindítsa a legmegfelelőbb kezelést, amely a speciális orvosi eszközökkel végzett gyakorlatoktól a műtétig terjedhet.
Főbb jellemzői
A rövid hüvelyi szindróma fő jellemzője a hüvelyi csatorna jelenléte, amelynek méretei kisebbek, mint a legtöbb nőé, és a hüvely mérete gyakran csupán 1 vagy 2 cm, a 6-12 cm helyett, ami normális.
Ezenkívül a hüvely méretétől függően egy nő továbbra is olyan tüneteket tapasztalhat, mint:
- Az első menstruáció hiánya;
- Súlyos fájdalom intim érintkezés során;
- Kellemetlenség a tamponok használatakor;
Sok lánynak még depressziója is kialakulhat, különösen akkor, ha nem tudnak szexelni vagy első menstruációjuk van, és nincsenek tisztában ennek a rendellenességnek a jelenlétével.
Tehát, amikor az intim kontaktus során kellemetlenség tapasztalható, vagy a várható menstruációs mintázat jelentős változásokkal jár, fontos konzultálni egy nőgyógyásszal, mivel a legtöbb esetben a rövid hüvelyi szindróma csak az orvos által elvégzett fizikai vizsgálattal azonosítható.
Hogyan történik a kezelés
A rövid hüvely eseteinek nagy része kezelhető anélkül, hogy műtétet kellene igénybe vennie. Ennek oka, hogy a hüvelyi szövetek általában meglehetősen rugalmasak, ezért fokozatosan kitágíthatók, különféle méretű és Frank hüvelyi tágítóként ismert eszközök segítségével.
A dilatátorokat napi körülbelül 30 percre be kell helyezni a hüvelybe, és az első kezelési időkben minden nap fel kell használni őket. Ezután a hüvelyi csatorna megnagyobbodásával ezeket az eszközöket csak hetente 2-3 alkalommal, vagy a nőgyógyász utasításainak megfelelően lehet használni.
A műtétet általában csak akkor alkalmazzák, ha az eszközök nem okoznak semmilyen változást a hüvely méretében, vagy ha a hüvely rendellenessége nagyon súlyos, és a hüvelyi csatorna teljes hiányát okozza.