Mi az ovuláció? 16 tudnivaló a menstruációs ciklusról

Tartalom

• 1. Mi az ovuláció?
• 2. Mikor történik?
• 3. Meddig tart?
• 4. Tüneteket okoz?
• 5. Hol illeszkedik az ovuláció a teljes menstruációs ciklusodba?
• 6. Tud-e többször ovulálni egy adott ciklusban?
• 7. Az ovuláció az egyetlen alkalom, amikor teherbe eshet?
• 8. Mi a „termékeny ablak”?
• 9. Nyomon tudja követni az ovulációját?
• 10. Melyik módszer működik a legjobban?
• 11. Milyen gyakran kell szexelni, ha teherbe akarsz esni?
• 12. Mi van, ha nem próbálsz megfoganni?
• 13. Mi történik, ha a petesejt megtermékenyül?
• 14. Mi történik, ha a petesejt nincs megtermékenyítve?
• 15. Mi van, ha nincs rendszeresen peteérésed?
• 16. Beszéljen egy egészségügyi szolgáltatóval

1. Mi az ovuláció?

Az ovuláció a menstruációs ciklus része. Akkor fordul elő, amikor egy petesejt felszabadul a petefészkéből.

Amikor a petesejt felszabadul, a spermium megtermékenyítheti vagy sem. Megtermékenyítés esetén a petesejt a méhbe juthat, és beültethető, hogy terhessé válhasson. Ha nem trágyázzák, a petesejt felbomlik, és a méhnyálkahártya a menstruáció alatt leválik.

Az ovuláció és annak kialakulásának megértése segíthet a terhesség elérésében vagy megelőzésében. Segíthet bizonyos egészségügyi állapotok diagnosztizálásában is.

2. Mikor történik?

Az ovuláció általában egy 28 napos menstruációs ciklus 14. napja körül történik. Ugyanakkor nem mindenkinek van tankönyv 28 napos ciklusa, így a pontos időzítés változhat.

Általában az ovuláció a ciklus középpontját megelőző négy napban vagy azt követő négy napon történik.

3. Meddig tart?

Az ovuláció folyamata azzal kezdődik, hogy teste felszabadítja a follikulusstimuláló hormont (FSH), általában a menstruációs ciklus 6. és 14. napja között. Ez a hormon elősegíti a petefészkében lévő petesejt érését, előkészítve a későbbi felszabadulást.

Miután a petesejt érett, teste felszabadítja a luteinizáló hormon (LH) hullámát, kiváltva a tojás felszabadulását. Az ovuláció az LH túlfeszültség után következhet be.

4. Tüneteket okoz?

A közelgő ovuláció a hüvelyváladék felfelé hajlamát okozhatja. Ez a váladék gyakran tiszta és nyújtható - akár a nyers tojásfehérjére is hasonlíthat. Az ovuláció után a váladék mennyisége csökkenhet, és vastagabb vagy felhősebb lehet.

Az ovuláció a következőket is okozhatja:

• enyhe vérzés vagy foltosodás
• emlőérzékenység
• fokozott nemi vágy
• petefészekfájdalom, amelyet a has egyik oldalán kellemetlenség vagy fájdalom jellemez, más néven mittelschmerz

Nem mindenki tapasztalja az ovuláció tüneteit, ezért ezeket a jeleket másodlagosnak tekintik a termékenység nyomon követésében.

5. Hol illeszkedik az ovuláció a teljes menstruációs ciklusodba?

A menstruációs ciklusod alaphelyzetbe állítja a menstruáció áramlásának kezdetét. Ez a follikuláris fázis kezdete, ahol a petesejt érik, majd később felszabadul az ovuláció során, a 14. nap körül.

Az ovuláció után jön a luteális fázis. Ha ebben a szakaszban terhesség következik be, a hormonok megakadályozzák a bélés menstruációs periódusát. Ellenkező esetben az áramlás a ciklus 28. napja körül kezdődik, a következő ciklus kezdetével.

Röviden: Az ovuláció általában a menstruációs ciklus közepén történik.

6. Tud-e többször ovulálni egy adott ciklusban?

Igen. Vannak, akik egy ciklus alatt többször is ovulálhatnak.

Egy 2003-ból készült tanulmány azt sugallta, hogy egyesek akár kétszer-háromszor is ovulálhatnak egy adott menstruációs ciklusban. Nemcsak ez, de a NewScientistnek adott interjúban a vezető kutató elmondta, hogy a vizsgálatban résztvevők 10 százaléka valóban két tojást termelt egy hónap alatt.

Más emberek egy ovuláció során több petét is felszabadíthatnak, akár természetes úton, akár a reproduktív segítségnyújtás részeként. Ha mindkét petesejt megtermékenyül, ez a helyzet testvéri többszöröseket eredményezhet, mint az ikrek.

7. Az ovuláció az egyetlen alkalom, amikor teherbe eshet?

Nem. Míg a petesejt csak a felszabadulást követő 12–24 órában megtermékenyíthető, a spermiumok ideális körülmények között akár 5 napig is élhetnek a reproduktív traktusban. Tehát, ha az ovuláció előtti napokban vagy maga az ovuláció napján szexel, akkor teherbe eshet.

8. Mi a „termékeny ablak”?

A peteérésig és az ovulációig terjed az úgynevezett „termékeny ablak”. Ismét ez az az időszak, amikor a nemi aktus terhességhez vezethet.

A sperma nemi életet követően néhány napig várhat a petevezetékekben, készen áll arra, hogy megtermékenyítse a petesejtet, amint végre felszabadul. Miután a petesejt a petevezetékekben van, körülbelül 24 órán át él, mire már nem lehet megtermékenyíteni, ezzel véget ér a termékeny ablak.

9. Nyomon tudja követni az ovulációját?

Míg a peteérés megerősítésének legpontosabb módja az orvosi rendelőben végzett ultrahang vagy hormonális vérvizsgálat, az otthoni peteérés nyomon követésére számos módszer létezik.

• A bazális testhőmérséklet (BBT) ábrázolása. Ez magában foglalja a hőmérséklet mérését egy bazális hőmérővel minden reggel a ciklus alatt, hogy rögzítse a változásokat. Az ovuláció megerősítést nyer, miután a hőmérséklet három napig magasan maradt az alapszinttől.
• Ovuláció előrejelző készletek (OPK). Ezek általában a vény nélkül kaphatóak (OTC) az Ön sarkában lévő gyógyszertárában. Kimutatják az LH jelenlétét a vizeletben. Az ovuláció a következő néhány napon belül történhet, miután az eredménysor sötét vagy sötétebb, mint a kontroll.
• Termékenységfigyelők. Ezek elérhetőek OTC-n is. Ez egy drágább lehetőség, egyes termékek ára körülbelül 100 dollár. Két hormon - az ösztrogén és az LH - nyomon követését segítik a termékeny ablak hat napjának azonosításában.

10. Melyik módszer működik a legjobban?

Nehéz megmondani, melyik módszer működik jobban, mint egy másik.

A BBT feltérképezését számos tényező befolyásolhatja, amelyek befolyásolják a test hőmérsékletét, például betegség vagy alkoholfogyasztás. Egy tanulmányban 77 esetből 17-ben csak pontosan igazolt ovuláció feltérképezése. Ne feledje, hogy a „tipikus” használat egy évében 100 emberből 12–24 fog teherbe esni, miközben termékenységtudatossági módszereket - például diagramokat - alkalmaz a terhesség megelőzése érdekében.

A termékenységi monitorok viszont azzal büszkélkedhetnek, hogy csupán egy hónapos használat mellett növelhetik a terhesség esélyeit. Ennek ellenére ezek az eszközök nem feltétlenül működnek mindenki számára.

Beszéljen orvosával a lehetőségeiről, ha:

• a menopauza felé közelednek
• nemrégiben menstruációja kezdődött
• nemrégiben megváltoztatták a hormonális fogamzásgátló módszereket
• nemrégiben szültek

11. Milyen gyakran kell szexelni, ha teherbe akarsz esni?

A termékenység ideje alatt csak egyszer kell szexelnie a terhesség elérése érdekében. Azok a párok, akik aktívan próbálnak teherbe esni, növelhetik esélyeiket azzal, hogy minden nap vagy minden második napon szexelnek a termékeny ablak alatt.

A teherbeesés legmegfelelőbb ideje az ovuláció előtti két nap és maga az ovuláció napja.

12. Mi van, ha nem próbálsz megfoganni?

Ha meg akarja akadályozni a terhességet, fontos, hogy fogamzásgátlót alkalmazzon termékeny ablakában. Noha az olyan óvszer, mint az óvszer, jobb, mint egyáltalán nem védett, hatékonyabb módszer alkalmazása esetén nagyobb a nyugalma.

Orvosa vagy más egészségügyi szolgáltató végigvezeti Önt a lehetőségein, és segít megtalálni a legjobb megközelítést.

13. Mi történik, ha a petesejt megtermékenyül?

Ha a petesejt megtermékenyül, megkezdi a két sejtre, majd négyre és így tovább osztódás folyamatát, amíg 100 sejtes blasztocisztává nem válik. A blasztocisztának sikeresen be kell ültetnie a méhbe a terhesség bekövetkezése érdekében.

A csatlakozás után az ösztrogén és a progeszteron hormonok segítenek megvastagítani a méh nyálkahártyáját. Ezek a hormonok azt is jelzik az agynak, hogy ne dobja ki a bélést, hogy az embrió folytathassa fejlődését magzattá.

14. Mi történik, ha a petesejt nincs megtermékenyítve?

Ha a petesejt nem megtermékenyül a spermával egy adott menstruációs ciklusban, a petesejt felbomlik. A hormonok jelzik a testnek, hogy a méhnyálkahártyát dobja ki egy két-hét napig tartó menstruációs periódusban.

15. Mi van, ha nincs rendszeresen peteérésed?

Ha egyik hónapról a másikra követi az ovulációt, akkor észreveheti, hogy vagy nem rendszeresen ovulál, vagy - egyes esetekben - egyáltalán nem ovulál. Ez ok arra, hogy orvoshoz beszéljen.

Bár olyan dolgok, mint a stressz vagy az étrend, hónapról hónapra befolyásolhatják az ovuláció pontos napját, vannak olyan orvosi állapotok is, mint például a policisztás petefészek-szindróma (PCOS) vagy az amenorrhoea, amelyek az ovulációt szabálytalanná tehetik vagy teljesen leállhatnak.

Ezek az állapotok a hormonális egyensúlyhiányhoz kapcsolódó egyéb tüneteket okozhatnak, beleértve az arc vagy a test szőrszálának feleslegét, pattanásokat és még a meddőséget is.

16. Beszéljen egy egészségügyi szolgáltatóval

Ha a közeljövőben teherbe kíván esni, fontolja meg, hogy előzetes időpontot egyeztessen orvosával vagy más egészségügyi szolgáltatóval.

Meg tudnak válaszolni az ovulációval és a nyomon követéssel kapcsolatos bármilyen kérdést, valamint tanácsot adhatnak arra, hogyan időzítsék a közösülést az esélyek növelése érdekében.

Szolgáltatója azonosíthat minden olyan körülményt is, amely szabálytalan peteérést vagy egyéb szokatlan tüneteket okozhat.