Tüdőtágulás

Tartalom

• Összegzés
• Mi az emfizéma?
• Mi okozza a tüdőtágulást?
• Kit fenyeget a tüdőtágulat?
• Melyek az emphysema tünetei?
• Hogyan diagnosztizálják az emphysemát?
• Melyek a tüdőtágulás kezelései?
• Megelőzhető-e a tüdőtágulás?

Összegzés

Mi az emfizéma?

Az emphysema egyfajta COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség). A COPD a tüdőbetegségek csoportja, amelyek megnehezítik a légzést és súlyosbodnak az idő múlásával. A COPD másik fő típusa a krónikus bronchitis. A COPD-ben szenvedő emberek többségének mind emfizémája, mind krónikus hörghurutja van, de az egyes típusok súlyossága emberenként eltérő lehet.

Az emphysema befolyásolja a tüdejében lévő légzsákokat. Normális esetben ezek a tasakok rugalmasak vagy nyújthatók. Amikor belélegzik, minden légzsák megtelik levegővel, mint egy kis léggömb. Amikor kilégzel, a légzsákok leereszkednek, és a levegő kialszik.

Emphysema esetén a tüdőben lévő sok légzsák közötti fal megsérül. Ennek következtében a légzsákok elveszítik alakjukat és floppik lesznek. A kár is tönkreteheti a légzsákok falát, ami sok apró helyett kevesebb és nagyobb légzsákhoz vezet. Ez megnehezíti a tüdeje számára az oxigén és a szén-dioxid mozgását a testéből.

Mi okozza a tüdőtágulást?

Az emphysema oka általában a tüdőt és a légutakat károsító irritáló anyagok hosszú távú kitettsége. Az Egyesült Államokban a cigarettafüst a fő ok. A pipa, a szivar és más típusú dohányfüst szintén emphysemát okozhat, különösen ha belélegzi őket.

Más belélegzett irritáló anyagok expozíciója hozzájárulhat a tüdőtáguláshoz. Ide tartoznak a másodlagos füst, a légszennyezés és a környezetből vagy a munkahelyről származó kémiai füstök vagy porok.

Ritkán az alfa-1 antitripszin hiánynak nevezett genetikai állapot szerepet játszhat az emphysema kialakulásában.

Kit fenyeget a tüdőtágulat?

Az emphysema kockázati tényezői a következők:

• Dohányzó. Ez a fő kockázati tényező. A tüdőtágulatban szenvedők dohányzása vagy szokása szerint akár 75% -a is dohányzik.
• Hosszú távú kitettség más tüdő irritáló anyagoknak, például másodlagos füst, légszennyezés, valamint a környezetből vagy a munkahelyről származó kémiai füstök és porok.
• Kor. A legtöbb tüdőtágulatban szenvedő ember legalább 40 éves, amikor tünetei elkezdődnek.
• Genetika. Ide tartozik az alfa-1 antitripszin hiány, amely genetikai állapot. Emellett azok a dohányosok, akik emphysemát kapnak, nagyobb eséllyel kapják meg, ha családjukban COPD-ben szenvednek.

Melyek az emphysema tünetei?

Eleinte lehet, hogy nincsenek tünetei, vagy csak enyhe tünetei vannak. A betegség súlyosbodásával a tünetei általában súlyosabbá válnak. Tartalmazhatják

• Gyakori köhögés vagy zihálás
• Sok köhögést okozó köhögés
• Légszomj, különösen fizikai aktivitás esetén
• Sípoló vagy nyikorgó hang, amikor lélegzik
• Feszültség a mellkasban

Néhány emphysemában szenvedő ember gyakran kap légúti fertőzéseket, például megfázást és influenzát. Súlyos esetekben az emphysema súlycsökkenést, az alsó izmok gyengeségét és a bokák, lábak vagy lábak duzzadását okozhatja.

Hogyan diagnosztizálják az emphysemát?

A diagnózis felállításához az egészségügyi szolgáltató

• Megkérdezi az Ön kórtörténetét és családtörténetét
• Megkérdezi a tüneteit
• Laboratóriumi vizsgálatokat végezhet, például tüdőfunkciós vizsgálatokat, mellkasröntgen- vagy CT-vizsgálatot és vérvizsgálatokat

Melyek a tüdőtágulás kezelései?

A tüdőtágulásra nincs gyógymód. A kezelések azonban segíthetnek a tüneteknél, lassíthatják a betegség előrehaladását, és javíthatják az aktív aktivitás képességét. Vannak olyan kezelések is, amelyek megelőzik vagy kezelik a betegség szövődményeit. A kezelések magukban foglalják

• Életmódváltások, mint például
  • A dohányzásról való leszokás, ha dohányos. Ez a legfontosabb lépés, amelyet megtehet a tüdőtágulás kezelésében.
  • Kerülje a passzív dohányzást és olyan helyeket, ahol más tüdő irritáló anyagokat lélegezhet be
  • Kérjen egészségügyi szolgáltatójától olyan étkezési tervet, amely kielégíti az Ön táplálkozási igényeit. Kérdezzen arról is, hogy mennyi fizikai tevékenységet végezhet. A fizikai aktivitás megerősítheti az izmokat, amelyek segítenek a légzésben és javítják az általános wellness állapotát.
• Gyógyszerek, mint például
  • Hörgőtágítók, amelyek ellazítják a légutak körüli izmokat. Ez segít megnyitni a légutakat és megkönnyíti a légzést. A legtöbb hörgőtágítót inhalátoron keresztül veszik be. Súlyosabb esetekben az inhalátor szteroidokat is tartalmazhat a gyulladás csökkentése érdekében.
  • Az influenza és a pneumococcusos tüdőgyulladás elleni oltások, mivel az emphysemában szenvedő emberek nagyobb kockázatot jelentenek e betegségek súlyos problémáira
  • Antibiotikumok, ha bakteriális vagy vírusos tüdőfertőzésben szenved
• Oxigénterápia, ha súlyos tüdőtágulása és alacsony oxigénszintje van a vérében. Az oxigénterápia segíthet a jobb légzésben. Előfordulhat, hogy folyamatosan vagy csak bizonyos időpontokban szüksége van extra oxigénre.
• Tüdő rehabilitáció, amely egy olyan program, amely segít javítani a krónikus légzési problémákkal küzdő emberek közérzetét. Tartalmazhatja
  • Gyakorlási program
  • Betegségkezelési képzés
  • Táplálkozási tanácsadás
  • Pszichológiai tanácsadás
• Sebészet, általában végső megoldásként azoknak az embereknek, akiknek súlyos tüneteik vannak, amelyek nem javultak a gyógyszerekkel. Műtétek vannak
  • Távolítsa el a sérült tüdőszövetet
  • Távolítsa el a nagy légtereket (bulla), amelyek a légzsákok megsemmisítésekor keletkezhetnek. A bulla megzavarhatja a légzést.
  • Végezzen tüdőtranszplantációt. Ez lehet egy lehetőség, ha nagyon súlyos tüdőtágulása van.

Ha tüdőtágulata van, fontos tudni, hogy mikor és hol kaphat segítséget a tüneteihez. Sürgősségi ellátást kell kapnia, ha súlyos tünetei vannak, például nehézségei vannak a lélegzet visszafojtása vagy a beszélgetés során. Hívja orvosát, ha a tünetei súlyosbodnak, vagy ha fertőzés jelei vannak, például láz.

Megelőzhető-e a tüdőtágulás?

Mivel a dohányzás az emphysema legtöbb esetét okozza, a megelőzés legjobb módja a nem dohányzás. Fontos megpróbálni elkerülni a tüdő irritáló hatásait, például a másodlagos füstöt, a légszennyezést, a vegyi füstöt és a port.

NIH: Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet