Gyerekdadogás: hogyan lehet azonosítani és kezelni
Tartalom
A gyermek dadogása 2 és 3 év között figyelhető meg, amely megfelel a beszédfejlődés időszakának, néhány gyakori jel megjelenésével, például a szó kiegészítésének nehézségével és a szótagok meghosszabbításával.
Legtöbbször a dadogás eltűnik a gyermek növekedésével és a beszéd fejlődésével, azonban bizonyos esetekben az idővel megmaradhat és romolhat, fontos, hogy a gyermek időnként a logopédushoz forduljon a beszéd serkentésére elvégzendő gyakorlatokhoz.
Hogyan lehet azonosítani
A dadogás első jelző jelei két és három éves kor között jelentkezhetnek, mivel ebben az időszakban kezd a gyermek beszédet fejleszteni. Így a szülők akkor kezdhetik el azonosítani a dadogást, amikor a gyermek elkezdi meghosszabbítani a hangokat, amikor a szótagos hangok megismétlődnek, vagy ha blokk van egy bizonyos szótag megszólalásakor. Ezenkívül gyakori, hogy a dadogást tapasztalt gyermekeknél a beszédhez kapcsolódó mozgás is előfordul, például a homlokráncolás.
Emellett gyakran észrevehető, hogy még ha a gyermek is beszélni akar, önkéntelen mozdulatok vagy váratlan leállás miatt a beszéd közepén nem tudja gyorsan befejezni a mondatot vagy szót.
Miért történik?
A dadogás oka egyelőre nem ismert, de vélhetően genetikai tényezőknek köszönhető, vagy összefüggésbe hozható az idegrendszer változásával, mivel az agy egyes területei nem fejlődnek ki, amelyek kapcsolatban állnak a beszéd kapcsolataival.
Ezenkívül a dadogás oka lehet a beszéddel kapcsolatos izmok gyenge fejlődése, vagy olyan érzelmi tényezők is, amelyek megfelelő kezelés esetén a dadogás megszűnését vagy kevésbé intenzitását és hatását gyakorolják a gyermek életére. Tudjon meg többet a dadogás okairól.
Bár gyakran tartják, hogy a félénkség, a szorongás és az idegesség a dadogás oka, valójában következmény, mert a gyermek kezdi kényelmetlenül érezni magát a beszédben, és például társadalmi elszigeteltséget is eredményezhet.
Hogyan kell kezelni a dadogást gyermekkorban
A gyermekkori dadogás gyógyítható, amint korán azonosítják, és nem sokkal később megkezdik a logopédus kezelését. A gyermek dadogási szintje szerint a logopédus néhány olyan gyakorlatot is jelezhet a gyermek kommunikációjának javítása érdekében, amely útmutatást ad a szülőknek, például:
- Ne szakítsa félbe a gyereket beszéd közben;
- Ne becsülje le a dadogást, és ne nevezze dadogónak a gyereket;
- Fenntartani a szemkontaktust a gyermekkel;
- A gyermek figyelmes hallgatása;
- Próbáljon lassabban beszélni a gyermekkel.
Bár a logopédus elengedhetetlen, a szülőknek alapvető szerepük van a gyermek dadogásának és társadalmi beilleszkedésének javításában, és fontos, hogy arra ösztönözzék a gyermeket, hogy beszéljen és beszéljen lassan a gyermekkel, egyszerű szavakkal és kifejezésekkel.