Boerhaave-szindróma

Tartalom

• A Boerhaave-szindróma tünetei
• Boerhaave-szindróma kezelése
• A Boerhaave-szindróma diagnózisa

A Boerhaave-szindróma ritka probléma, amely spontán megjelenik a nyelőcsőrepedésben, amely olyan tüneteket okoz, mint például súlyos mellkasi fájdalom és légszomj.

Általában a Boerhaave-szindrómát a túlzott táplálék- vagy alkoholfogyasztás okozza, amely súlyos hányást, növekvő hasi nyomást és a könnyezésig végződő nyelőcső izmok túlterhelését okozza.

A Boerhaave-szindróma orvosi vészhelyzet, ezért fontos, hogy haladéktalanul menjen kórházba, ha akut mellkasi fájdalmat vagy légszomjat tapasztal, az első 12 órán belül kezdje meg a kezelést, és kerülje a súlyos szövődményeket, például a légzésleállást.

A Boerhaave-szindróma tünetei

A Boerhaave-szindróma fő tünetei a következők:

• Súlyos mellkasi fájdalom, amely nyeléskor súlyosbodik;
• Légszomj érzése;
• Az arc vagy a torok duzzanata;
• Hangváltás.

Általában ezek a tünetek hányás után jelentkeznek, de egyes esetekben valamivel később, például vizet fogyasztva vagy ivva is jelentkezhetnek.

Ezenkívül a tünetek minden esetben eltérőek, és más teljesen más jeleket mutathatnak, mint például a túlzott vízivás, a láz vagy az állandó hányás. Így a diagnózis általában késik, mivel a szindróma összetéveszthető más szív- vagy gyomor-bélrendszeri problémákkal.

Boerhaave-szindróma kezelése

A Boerhaave-szindróma kezelését sürgősségi műtéttel kell elvégezni a kórházban, hogy kijavítsák a nyelőcső repedését és kezeljék azt a fertőzést, amely általában a mellkasban alakul ki a gyomorsavak és baktériumok táplálékból történő felhalmozódása miatt.

Ideális esetben a kezelést a nyelőcső megrepedését követő első 12 órán belül kell elkezdeni, hogy megakadályozzák egy olyan általános fertőzés kialakulását, amely ez idő után felére csökkenti a beteg várható élettartamát.

A Boerhaave-szindróma diagnózisa

A Boerhaave-szindróma diagnosztizálható mellkasröntgen és számítógépes tomográfia segítségével, azonban fontos, hogy hozzáférhessünk a beteg előzményeihez, hogy kizárhassunk más, hasonló tünetekkel járó betegségeket, mint például a gyomorfekély perforációja, infarktus vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás, amelyek gyakoribbak és elfedhetik a szindrómát.

Ezért azt javasoljuk, hogy a pácienst, ahol csak lehetséges, mindig kísérje egy családtag vagy közeli személy, aki ismeri a beteg kórtörténetét, vagy aki leírhatja például a tünetek megjelenésének pillanatát.