Tüdődiffúziós teszt
Tartalom
- Mi a tüdődiffúzió?
- Mi a célja a tüdődiffúziós tesztnek?
- Hogyan készüljek fel egy tüdődiffúziós tesztre?
- Mire számítsak a tüdődiffúziós teszt során?
- Vannak-e kockázatok a tüdő diffúziós vizsgálatához?
- Mit jelentenek a vizsgálati eredményeim?
- Mi okozza a rendellenes vizsgálati eredményeket?
- Milyen más tüdőfunkciós teszteket lehetne elvégezni?
Mi a tüdődiffúziós teszt?
Az asztmától a krónikus obstruktív tüdőbetegségig (COPD) sokféle állapot befolyásolhatja a tüdőt. A zihálás vagy az általános légszomj jele lehet annak, hogy a tüdő nem pontosan úgy működik, ahogy kellene. Ha tüdőproblémák jeleit észleli, orvosa teszteket rendelhet a tüdő működésének felmérésére.
Ezen vizsgálatok egyike a tüdődiffúziós teszt. Tüdődiffúziós tesztet használnak annak megvizsgálására, hogy a tüdeje hogyan dolgozza fel a levegőt. Más vizsgálatokkal együtt segíthet orvosának abban, hogy a légzőrendszere megfelelően és hatékonyan működik-e. A tüdő szénmonoxid (DLCO) tesztjének diffúziós képességeként is ismert.
Mi a tüdődiffúzió?
A tüdődiffúziós vizsgálat célja annak tesztelése, hogy a tüdeje mennyire engedi be az oxigént és a szén-dioxidot a vérébe. Ezt a folyamatot diffúziónak nevezzük.
Amikor lélegzik, oxigént tartalmazó levegőt szív be az orrán és a száján keresztül. Ez a levegő a légcsövön vagy a légcsövön keresztül a tüdejébe jut.A tüdőbe kerülve a levegő egyre kisebb struktúrákon halad át, az úgynevezett bronchiolákat. Végül eléri az apró tasakokat, amelyeket alveolusoknak neveznek.
Az alveolusokból a belélegzett levegő oxigénje bejut a vérébe a közeli erekben. Ez az oxigén diffúziónak nevezett folyamat. Miután a vére oxigénes, oxigént szállít az egész testben.
A diffúzió másik formája akkor fordul elő, amikor a szén-dioxidot tartalmazó vér visszavezet a tüdejébe. A szén-dioxid a véréből az alveolusokba kerül. Ezután kilégzéssel kiutasítják. Ez egy széndioxid diffúziónak nevezett folyamat.
A tüdődiffúziós teszt felhasználható mind az oxigén, mind a szén-dioxid diffúziójának elemzésére.
Mi a célja a tüdődiffúziós tesztnek?
Az orvosok általában tüdődiffúziós tesztet alkalmaznak a tüdőbetegségben szenvedők értékelésére vagy az ilyen betegségek diagnosztizálásában. A megfelelő felmérés és diagnózis elengedhetetlen az optimális kezelés biztosításához.
Ha tüdőbetegség tüneteit mutatja, tüdődiffúziós teszt segítségével elemezhető a tüdeje működése. Továbbá, ha tüdőbetegség kezelés alatt áll, orvosa időről időre elrendelheti ezt a vizsgálatot, hogy figyelemmel kísérje a betegség előrehaladását és a kezelés eredményességét.
Hogyan készüljek fel egy tüdődiffúziós tesztre?
A vizsgálat előtt orvosa felkérheti Önt, hogy tegyen bizonyos lépéseket a tüdődiffúziós vizsgálat előkészítésére. Felkérhetik:
- kerülje a hörgőtágító vagy más inhalációs gyógyszer alkalmazását a vizsgálat előtt
- kerülje a nagy mennyiségű étel elfogyasztását a teszt előtt
- kerülje a dohányzást a vizsgálat előtt néhány óráig
Mire számítsak a tüdődiffúziós teszt során?
A legtöbb esetben a tüdődiffúziós teszt a következő lépéseket tartalmazza:
- Szájrész kerül a szájára. Ez szorosan illeszkedik. Orvosa klipeket tesz az orrára, hogy megakadályozza az orrlyukán keresztül történő lélegzést.
- Szívni fog egy levegőt. Ez a levegő apró és biztonságos szénmonoxidot tartalmaz.
- Körülbelül 10 alkalommal fogja tartani ezt a levegőt.
- Gyorsan kifújja a levegőt, amelyet a tüdejében tart.
- Ezt a levegőt összegyűjtik és elemzik.
Vannak-e kockázatok a tüdő diffúziós vizsgálatához?
A tüdődiffúziós teszt nagyon biztonságos és egyértelmű eljárás. A tüdődiffúziós teszt nem jelent komoly kockázatot. Ez egy gyors eljárás, és a legtöbb embernek nem okozhat jelentős fájdalmat vagy kényelmetlenséget.
Valószínűleg a teszt befejezése után nem tapasztal semmilyen negatív mellékhatást.
Mit jelentenek a vizsgálati eredményeim?
Ez a teszt azt vizsgálja, hogy egy bizonyos gáz mennyi részét lélegzi be, és mennyi van jelen a kilégzett levegőben. Általában a labor szénmonoxidot vagy más „nyomjelző” gázt használ a tüdejének gáz diffúz képességének meghatározására.
A labor két dolgot mérlegel a teszt eredményeinek meghatározásakor: Az eredetileg belélegzett szénmonoxid és a kilégzett mennyiséget.
Ha a kilélegzett mintában jóval kevesebb szén-monoxid van, ez azt jelzi, hogy nagy mennyiségű gáz diffundálódott a tüdejéből a vérébe. Ez a robusztus tüdőműködés jele. Ha a két minta mennyisége hasonló, akkor a tüdeje diffúziós kapacitása korlátozott.
A teszt eredményei változóak, és ami „normálisnak” tekinthető, személyenként változik. Kezelőorvosának számos tényezőt kell figyelembe vennie annak eldöntésére, hogy a teszt eredményei a tüdőfunkció problémáira utalnak-e, beleértve:
- függetlenül attól, hogy tüdőtágulata van-e
- akár férfi, akár nő vagy
- a korod
- a te versenyed
- magasságod
- a vérében lévő hemoglobin mennyisége
Általánosságban elmondható, hogy orvosa összehasonlítja, hogy mennyi szén-monoxidot várnak Önnek a kilégzésből, és azt a mennyiséget, amelyet Ön valóban kilélegez.
Ha bárhonnan kilélegzi az előre jelzett mennyiség 75–140 százalékát, akkor a teszt eredményei normálisnak tekinthetők. Ha az előre jelzett mennyiség 60–79 százaléka között lélegez ki, a tüdőfunkciója enyhén csökkentnek tekinthető. A 40 százalék alatti teszt eredménye a súlyosan csökkent tüdőfunkció jele, 30 százalék alatti eredmény pedig jogosulttá válik a társadalombiztosítási rokkantsági ellátásokra.
Mi okozza a rendellenes vizsgálati eredményeket?
Ha orvosa megállapítja, hogy a tüdeje nem diffúzálja a gázt azon a szinten, amelyiknek lennie kell, akkor számos oka lehet. A következő állapotok abnormális eredményekhez vezethetnek:
- asztma
- tüdőtágulás
- pulmonalis hipertónia vagy magas vérnyomás a tüdő artériáiban
- szarkoidózis vagy tüdőgyulladás
- tüdőszövet elvesztése vagy súlyos hegesedés
- a légutat akadályozó idegen test
- artériás véráramlás problémái
- tüdőembólia (PE) vagy elzáródott artéria a tüdőben
- vérzés a tüdőben
Milyen más tüdőfunkciós teszteket lehetne elvégezni?
Ha orvosa gyanítja, hogy a tüdeje nem működik megfelelően, a tüdődiffúziós teszt mellett több vizsgálatot is elrendelhet. Az egyik ilyen teszt a spirometria. Ez méri a bevitt levegő mennyiségét és a kilégzés gyorsaságát. Egy másik teszt, a tüdőmennyiség mérése határozza meg a tüdő méretét és kapacitását. Tüdőpletizmográfiai tesztnek is nevezik.
Ezeknek a teszteknek az összesített eredménye segíthet orvosának abban, hogy kiderítse, mi a baj, és milyen lépéseket tehet a tünetek enyhítésére.